Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.

A VÁROSI LEVÉLTÁR SELEJTEZÉSE 185 csönökre, a házasságokra, az örökbefogadásokra vonatkozó s egyéb árvaszéki ügyiratokat 10 év után lehet kiselejtezni. Szerintünk azonban — tapasztalati tényekből merített tanulságok alapján, de meg az egységes eljárás követelményeképen is — helyesebb lenne a 10 évi határidőnek felemelése 32 évre- Egyébként az árvaszéki Íratok családtörténeti szempontból is nem megvetendő adatokat tartalmaznak; hozzátehetjük még mindezekhez, hogy az iktató-, kiadó- és postakönyveken, valamint a gyámpénztárí főkönyveken és ülési jegyzőkönyveken kívül megőrzendők lennének még az előadó könyvek is, hiszen az elmúlt századok is megőrizték azokat és már említettük, hogy a levéltárt összefüggő, kerek egésznek kell mindig tekintenünk, sőt egésszé kell azt fejlesztenünk, még hiányos részeiben is. Az 1877. évi XX. te, megalkotása előtt működött árvabizottmányoknak (árvatörvényszékeknek J iratait pedig megőrizni javasoljuk. Adóhivatali (városi) ügyek selejtezésére nézve nem ismerünk rendelkezést. Az adófőkönyveket az általános jogszokás szerint és örök aktualitásuknál fogva megőrzik ugyan, de a kivetési lajstromokat ugyancsak az általános jogszokás alapján 10 év multán kiselejtezik. Ez azonban helytelen szokás, mert vegyük csak figyelembe azt a körülményt, hogy az illetőségi jog megállapításának alapja az egyéni adózás s ez nemcsak az adófőkönyvekből derül ki, hanem a kivetési lajstromokból is. Pl. a vasútnál, gyáraknál és nagyobb üzemeknél dolgozó alkalmazottak adózás szempontjából egyénileg csupán a kivetési lajstromban soroltatnak fel, a főkönyvben pedig csupán a gyárra vagy üzemre kivetett összes adóknak végösszege szerepel. Az adózást bizonyítani ilyen esetekben csupán a kivetési lajstromból lehet, tehát azokat leghelyesebb megőrizni. A bizalmasan kezelt iratoknak jogszabály híjján 10 év utáni kiselejtezését, amennyiben pedig valakire kompromittáló adatokat tartalmaznának, azonnali megsemmisítésüket tartjuk célravezetőnek, A bízottsági tagok választására vonatkozó iratok teljes egészükben kiselejtezhetők, amint a választás jogerőssé lett, az iratok mellett egyébként is nehezen kezelhető szavazólapokat addig, amíg a választás megtámadható, kénytelenek vagyunk az iratoknál tartani, a jogorvoslati határidő elteltével azonban meg lehet azokat semmisíteni. Minthogy pedig az 1886, évi XXL te, valamint az 1929, évi XXX. te. rendelkezései értelmében az önkormányzat minden általa