Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A vármegyei levéltár selejtezése / 172–180. o.

178 KLEIN GÁSPÁR közepes megyénél is évente 30—32.000 közigazgatási, s 5—6000 közigazgatási bizottsági irat jön létre s ezenkívül a járások is ontják irattömegeiket. Ha nem selejtezünk, értéktelen iratok mentése árán később értékesek is pusztulhatnak el. De melyek az értéktelen iratok vagy — helyesebben — mely iratok értéktelenek? Elsősorban azok, amelyeknek a megtartásához nem fűződik semmi érdek. Ilyenek lehetnek az ideiglenes választói névjegyzékek, a szavazólapok, melyekből a jellegzetesebbek közül egyet-egyet megtarthatunk, a vétívek, a statisztikai természetű adatok és összeírások, kimutatások, miután már nyomtatásban megjelentek és megtartásuk feleslegessé vált, a katonai beszállásolási, élelmezési, közfuvarozási, előfogati nyugták, melyekből évenként csak a jellegzetesebbek tartandók meg, táncmulatságok és zeneengedélyek, záróra-meghosszabbítások, azután sürgetések, átmeneti intézkedések iratai és a kíhágási iratok. A járási iratok sorában ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie, de ott a selejtezés alá egyáltalán nem vonható iratok közé kell még sorolnunk a munka- és cselédkönyvi alapokmányokat is. A kihágási iratokkal kapcsolatban az 1879. évi XL. te. rendelkezéseit tartva szem előtt, ma nem sok a gond. Az alatt a tíz év alatt ugyanis, míg valamely kihágási irat, akár a főszolgabírónál, akár másodfokon az alispánnál volt, a kihágás már elévült és az iratra többé szükség aligha lesz. Családi vagy illetőségi vonatkozású adat ezekben az iratokban nem igen akad. Mégis elővigyázattal kell lenni egyes esetekben. A kihágásoknak sok faja van és ki merné állítani, hogy pl. az 1905—1906, évben az úgynevezett nemzeti ellenállással kapcsolatban elkövetett kihágások csak a kihágás keretein belül mozognak és ezeknek mélyebb értelmük nincs. Tömeges megsemmisítés esetén ezek is elvesznek, gondos kiválogatás mellett pedig az iratok a köztörténelemnek is hasznos adatokat szolgáltathatnak. De az alispánhoz mint másodfokú hatósághoz felterjesztett ügyiratokhoz nem egyszer szerelünk előíratképen más iratot is, melyre egyébként szükség lenne, holott tömeges megsemmisítés esetén ez is elpusztul. A vármegyei levéltári tervezet az adóra, pótadóra és köztartozásokra vonatkozó iratokat, valamint a közmunkaösszeírásokat, 10 év után selejtezni engedni. Amennyiben illetőségi ügyben hasznukat nem lehetett venni, eddig rendszerint ki is selejtezték azokat, Viszont ma kérdhetjük.