Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A vármegyei levéltár selejtezése / 172–180. o.

174 KLEIN GÁSPÁR delkezésre álló tér szűkül, Minthogy a térbeli terjeszkedés a legtöbb helyen lehetetlen, megjelenik a selejtezés kérdése, A selejtezés gondolatát tehát két tényező tolja előtérbe: a korábban jogbiztonságot nyújtó iratok ily szerepének megszűnése s ennek következtében az iratok meg nem becsülése, továbbá a nagymértékben szaporodó új iratnyalábok egyre nehezebb elhelyezése, Megfigyelhető, hogy míg a régebbi anyagot illetőleg az értékelés alászállása mellett is bizonyos kímélet tapasztalható, az újabb anyaggal szemben nincs kímélet. Értéket csak a régi iratoknak tulajdonítanak s ezek selejtezési tilalmi időpontját — haladva az idővel — az 1711., 1791., 1849., majd 1867. években szabják meg. Különösen nagy lendülettel vetették magukat az 1867 utáni íratok selejtezésére, abból a téves felfogásból indulva ki, hogy ez az anyag kevésbbé történelmi forrás, mint a korábbi. Minthogy előírások a selejtezést nem szabályozzák, a levéltárnokoktól függött, hogy egy-egy selejtezés milyen hozzáértéssel megy végbe. Utóbb már a belügyminiszter a törvényhatóságok részéről a neki, mint felügyelő hatóságnak bemutatott rendezési és selejtezési terveket az Országos Levéltár véleményezése alá kezdte bocsátani, s így valamelyes lehetőség nyílt a selejtezés irányítására. Ez még ugyan nem jelentette azt, hogy a selejtezés az Országos Levéltár esetenként kifejezett kívánalmainak megfelelően ment végbe, de a hatás mégis jótékony volt. További eredményt igért az, hogy az 1901. évi XX. te, 32, §-a alapján kibocsátott Vármegyei Ügyviteli Szabályzat

2 mely előírta a levéltárnok teendőit

3

, a 236. §-ban a levéltárak berendezéséről, az azokban kezelt iratok rendezéséről, rendbentartásáról és a kiselejtezésről külön szabályzat kiadását helyezte kilátásba, A tervezetet — tudomásunk szerint — az Országos Levéltár a belügyminiszter számára már akkor elkészítette, kibocsátása azonban a mai napig sem történt meg. Ez a közel négy évtizedes és már sok tekintetben túlhaladott tervezet a selejtezésről huszonegy pontban rendelkezik s a selejtezési korhatárul az 1791, évet állítja fel, de az 1791—1867, év közötti időből származó iratok 2 125.000/1902. B, M. Magyarországi Rendeletek Tára 1902,. 1156—1361. 1. és külön a Belügyi Közlöny 1902. évi 48, számához csatolt I. melléklet. 3 Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 235-—243. §.