Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

98 EMBER GYŐZŐ hatósághoz tettek át, vagy félretettek (ad acta), ha valamilyen különös okból nem kellett reá a tanács figyelmét felhívni, 2. Minden olyan udvari dekrétumot, amely valamit sürgetett, vagy amellyel kérvényt küldtek le véleményadásra. Minden más dekrétumot, ha csak tudomásul szolgált is (ad statum notitíae), fel kellett olvasni a tanácsban. 3. Alsó hatóságok jelentéseit olyan ügyekben, amelyekben a többi hatóság jelentése még nem érkezett be 4;-~Mindén csoportos és táblázatos jelentést (relationes cumulares et tabellares), vagyis amelyek alapján az egész országról kimutatás készült, 5. A késedelmeskedők figyelmeztetését, 6. I'degen hatóság felvilágosítást kérő átiratait. 7. Számvevőségi jelentéseket, amelyek alsó hatóságok sürgetését kérték, 8. A főhadparancsnokság átiratait szökött katonák körözéséről, a kincstár kártalanításáról ezek vagyonából, hatósági segítségről a katonai adósságok behajtásához, s az ilyen ügyekben kért felvilágosításokat, 9. Az alsó hatóságoknak a számvevőség elé utalt számadásait, 10. Minden ideiglenes jelentést, ha az előadó valamiért úgy nem ítélte, hogy a tanács elé tartozik. Felszólította továbbá az utasítás a tanácsot, hogy az ügyeket ne utalják egyik ügyosztályból a másikba, hanem ha több ügyosztályra vonatkoznak, tárgyalják meg egymás között és azután egy helyen intézzék el. Ismét felhatalmazta, hogy az alsó hatóságok számára tűzzön ki méltányos határidőt. Sürgős esetekben pedig megengedte a fő- és alispánoknak, hogy a megyegyűlésen kívül tegyenek jelentést. Végigment azután az utasítás az egyes ügyosztályokon és a tanács hatáskörét minden téren tágította. Az ellenőrzést a király ettől kezdve sok esetben csak a felküldött jegyzőkönyvek alapján gyakorolta, ezért hangsúlyozta, hogy azok röviden, de világosan és minden lényeges mozzanatot feltűntetve készüljenek.

43 43 Most már nem szabta meg, hogy milyen időn belül terjeszszék fel a jegyzőkönyveket. A fogalmazatok elkészítésére egy hetet, jóváhagyására ugyancsak egy hetet engedélyezett, A jegyzőkönyvet a kiadóhivatal 4 héten belül tartozott felülvizsgálatra küldeni. Csak ha már valamennyi ügyosztály jegyzőkönyve együtt volt, kerültek az