Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.
A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 93 1790. febr. 20-án halt meg II. József, s utóda ápr. 2-án már megkezdte a merész épület lebontását. Először a legnagyobb elkeseredést kiváltott német nyelvrendeletet helyezte hatályon kívül. Ez az 1784. május 6-án kelt intézkedés kimondotta, hogy három éven belül minden tisztviselőnek meg kell tanulnia helyesen beszélni és írni németül, mert három év leteltével a latin nyelvet Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Erdély minden hivatalából száműzni fogják. Minden közügyet németül fognak tárgyalni, ez lesz az országgyűlés és a törvények nyelve is, 1784. november 1-én a központi, 1785, november 1-én a megyei hatóságoknál, 1786. november 1-én pedig az összes törvényszékeknél megszűnik a latin nyelv használata. 33 Ennek megfelelően 1784, november 1-től kezdve a helytartótanács belső tárgyalási nyelve a német lett, 1785. november 1-től fogva pedig a főispánokkal is ezen levelezett. 34 II. Lipót leirata azután úgy intézkedett, hogy felterjesztéseit továbbra is németül fogalmazza, kivéve a jog- és úrbéri ügyeket. A királyi döntésről németül, illetve az említett ügyekben latínul fog értesülni. A külföldi hatóságokkal, továbbá a katonai és kamarai magyar hivatalokkal (kivéve a fiskális ügyeket) németül, az alája rendelt közigazgatási, egyházi és tanulmányi közegekkel viszont latinul érintkezzék. 35 Röviddel ezután pedig minden vonalon visszaállította a latin nyelv uralmát. 36 Egyelőre a helytartótanács és a kamara egyesítését is érintetlenül hagyta, minthogy, mondotta, az ügyintézésnek ez módja gyorsabb és tökéletesebb. Megszüntette azonban a kebelbéli uradalmi bízottságot, amely a kamarai jószágok fölött rendelkezett, s a kincstartó elnöklete alatt külön kamarai üléseket vezetett be. Ezeken a kamarai jószágok ügyein kívül a só, a kamarai pénztárak, a fiskalítások, a telepítés, a városok, valamint a tanulmányi és vallásalap gazdasági vonatkozású kérdéseit tárgyalták, továbbá a harmincadügyet, minthogy a budai központi harmincadigazgatóságot (administratiot) egyidejűleg feloszlatták. Ezzel megtették az első lépést 33 Magyarázatát 1. Szekfü Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790—1848. (Bp. 1926). 7—9. 1. 34 A megyékkel való levelezésben a német nyelv bevezetését egy évvel elhalasztották, Htt-i lvt, Grertiialia, 1786. fons 70, pos. 2, 35 Htt-i lvt, Gremíalia, 1790. f, 32. p. 1—2. inter normalia. 36 U. o. Gremíalia, 1790, foris 32. pos. 2., fons 40, pos. 1,