Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

94 EMBER GYŐZŐ a kamara visszaállítása felé. 37 A helytartótanács kamarai ülésein a volt kamara tanácsosai vettek részt. A megtár­gyalt kérdéseket csak akkor terjesztették a tanács tel­jes ülése elé, ha a közigazgatással is kapcsolatban állot­tak, vagy ha közigazgatási hatóságokhoz kellett rendele­teket intézni. Egyébként önállóan dolgoztak, mint az 1785 előtti kamara, amit azután IL József halálának első évfordulóján, 1791, ápr. 20-án állítottak vissza. 38 A visszaállításkor helyreállították a tanács teljes létszámát, betöltötték az 1723-i törvényben előírt 22 ta­nácsosi állást, Az egyesítésnek egyik előnye az voltj, hogy kevesebb tisztviselőt alkalmaztak, 1791-ben a szét­választás előtt az országbíróval, kincstartóval és alkincs­tartóval együtt 28 tagja volt a tanácsnak. A szétválasz­tás után a helytartótanácsnak a nádor elnöklete alatt ismét 22 tanácsosa lett, a kamara tanácsában az elnökön és alelnökön kívül 11 tanácsos foglalt helyet, A kamara alelnöke egyben helytartótanácsi tanácsos is volt. 21 tit­kár helyett 24-et (a helytartótanácsnál 14-et, a kamará­nál 10-et), 21 fogalmazó helyett szintén 24-et (14-et, il­letve 10-et) neveztek ki, illetve erősítettek meg állásá­ban. Igaz, hogy így a fogalmazó tisztviselők fizetése 115,300 forintról 140,700 forintra emelkedett, másrészt sok egyéni igényt ki tudtak elégíteni, amivel a munkakedvet is növelték. 39 Mint 1785-ben az egyesítés, 1791-ben a szétválasz­tás sem jelentett lényeges változást a tanács ügyintézése terén. A kisebb eltéréseket 1792, aug, 21-én pótutasítás­ban foglalták össze. A currens jegyzőkönyveket továbbra is vezették, hangsúlyozták azonban, hogy csak olyan ügyet tekintenek currensnek, amelyet általános tudomás­vétel véget sem kell a tanácsban előterjeszteni. Biztosí­tották a tanácsosokat, hogy ha valamelyiküknek valami­ben különvéleménye van, azt a korábbi utasítások értel­mében joga van a jegyzőkönyvbe belevétetnie. Űjra ki­mondták, hogy a felterjesztéseket az ülésen csak akkor olvassák fel, ha nagyon fontos ügyről szólnak, vagy ha a különböző véleményeket nem tudták összeegyeztetni és mindegyik fél érveit az uralkodó tudomására kívánják hozni. Az elintézetlen ügyekről szerkesztett negyedévi 37 A kamarai tanács által kiadott iratokra a Landes Kamerái Consilium nevet vezették, Htt-i lvt, Gremialia, 1790. fons 40, pos. 1. 38 Htt-i lvt. Gremialia, 1791, f. 31, p. 2. inter normalía. 39 U. o. Kimutatás a régi és új tisztviselői karról.

Next

/
Thumbnails
Contents