Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

$6 EMBER GYÖZÖ tokai az irattár, a levéltár, vagy a számvevőség csatolja,, hanem a fogalmazat szélén minden mellékletet tűntessenek fel, a külzeten pedig összegezzék őket. Kikeresésüket se bízzák másra, hanem maguk helyezzék a fogalmazat mellé. Azt is jelöljék meg, hogy eredetiben, vagy pedig másolatban csatolják a mellékleteket. Ha csak lehet, az eredeti iratokat mellékeljék, hogy a másolással ne okozzanak fölösleges munkát a kiadóhivatalnak, A számvevőségi jelentéseket az udvari felterjesztésekhez mindig eredetiben mellékeljék. Az alsó hatóságoktól érkező eredeti mellékleteket, vagy jelentéseket, ha a továbbiakban nincs rájuk szükség, ugyancsak eredetiben terjeszthetik az udvar elé. Ha pedig még a további tárgyalás folyamán kellenek, kérjék azokat, akár soron kívül is, vissza, A megyei hatóságok úrbérügyí jegyzőkönyveit, ha rendben találják, egyenesen a megyékhez küldhetik vissza, nem pedig a királyi biztosoknak, A közgyűlési jegyzőkönyveknél más a helyzet, ezek csak akkor kerülnek a helytartótanács elé, ha a főispánok valamit kifogásoltak bennük, ezeket tehát mindig a főispánok útján kell visszajuttatni a megyékhez. Egyszerűsítette Níczky 1787-ben a helytartótanácsnak: alárendelt, de egyébként függetlenül dolgozó szakhivatalokkal való iratváltás módját is. Ilyen volt elsősorban a számvevőség, azután a hajózási igazgatóság és az építészeti osztály, amelyekből 1788-ban az építészeti igazgatóságot szervezték, továbbá a rövidéletű díjazó hivatal, amely a helytartótanácsi kiadványokért szedett díjakat állapította meg, Már korábban visszavonta azt a régebbi határozatot, amely szerint minden fogalmazatot be kellett mutatná a számvevőségen. Ezt a rendelkezést úgy módosította, hogy csak azokat a beadványokat tették át a számvevőséghez, amelyeknek elintézéséhez számvevői szakvélemény nélkül nem foghattak. Ha a beadvány több kérdéssel foglalkozott, fel kellett tünteni, hogy közülük melyikre nézve adjon a számvevőség véleményt. Általánosságban a következő ügyeket utalták eléje: 1, Mindenféle elszámolással kapcsolatos ügyek, 2. Elszámolási pörök. 3, Napi- és útidíjak. 4. Jószágbecslések, 5, Kincstári vagyonra vonatkozó ügyek. 6, Nyugdíjak kiszámítása, 7. Szerződésekhez szükséges adatok kiszámítása, 8, Az állami épületek javítására vonatkozó tervek felülvizsgálása, a mesteremberek számláinak ellenőrzése. 9. Minden fizetési ügy. 10, Mindenféle összeírás adatainak feldolgozása. Ha azonban valamelyik előadónak kellett valamilyen