Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

68 EMBER GYŐZŐ : Departamentum Scepusiensium 16 oppidorum. (A 16; szepesi város ügyei, 1785). Departamentum serici culturae, v. oeconomici publici. (Selyemtermelési v, közgazdasági ügyek, 1785—1790). Departamentum tricesimaíe. (Harmincadügyek, 1785— 1786). * II, József uralkodása alatt, az egymást gyors ütemben követő reformok idején, a folytonos újítások lázában, nem került sor arra, hogy a változásokat összefoglalják és a bevált eredmények alapján új utasítással szabályozzák a tanács működését. II. Lipót, majd I. Ferenc trónraléptével megváltozott a helyzet. A nádori méltóságot újra betöltötték, azt a szerencsésnek bizonyult megoldást választva, hogy az uralkodó és nemzet közti közvetítő szerepét a Habsburg-ház főhercegeire bízták. Sándor Lipót, majd több mint fél évszázadon keresztül József nádor, méltónak bizonyultak mindkét fél bizalmára. István főherceg is elődei nyomdokain indult el, 1790-től kezdve a főherceg-nádorok vezették a helytartótanácsot, ami a hivatalnak mindenképp pen előnyére vált. Az uralkodó bizalmának birtokában tágítani tudták a tanács hatáskörét, tekintélyét növelve fokozott mértékben felelhettek meg az 1724-ben kitűzött kettős feladatnak: a törvények és a királyi rendeletek végrehajtásának. Az abszolutisztikus elvek alapján uralkodó II. József e kettős cél közül csupán az egyiket ismerte el, a helytartótanács feladatául egyedül azt jelölte meg, hogy a királyi rendeletek megvalósulására ügyeljen. Halála után azonban a rendek azonnal hangsúlyozták és az 1790—91-i országgyűlésen hozott 14. törvénycikkben újra törvénybe iktatták, hogy kötelessége arra is vigyázni, hogy a törvények sérelmet ne szenvedjenek. Pontosabban azonban nem szabályozták azt a kérdést, hogy mit tegyen abban az esetben, ha ellenmondást lát a törvények és a királyi rendeletek között.

11 Ennek megoldását, s általában a helytartótanács szervezetének felülvizsgálását, a II. József-féle újítások ellenőrzését, arra az országos bizottságra bízták, amelyet a közigazgatás javítására küldtek ki. A hozzáfűzött reményeket ez az országos bízottság sem váltotta be, A hely11 A kényes kérdést tárgyaló udvari konferencia jegyzökönyvét 1. Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai, (Bp. 1926). 416—9. 1.