Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 69 tartótanács új utasítása nem országgyűlési tárgyalások eredményeképpen, hanem közigazgatási úton, a nádor és a tanács közreműködésével a magyar kancelláriában ké^ szült el és I. Ferenc 1801. dec. 31-én írta alá. Elkészítői józan belátással tartották meg II. József újításaiból mindazt, ami a hivatali életnek hasznára volt, egyben azonban a nemzeti követelésekkel is számot vetettek. Logikus rendszerbe foglalták az 1724 óta megváltozott helyzet követelményeit, s a helytartótanács működésének kereteit 1848-ig tartó érvénnyel szabták meg. Az új utasítás határozottan elismerte a helytartótanácsnak azt a jogát, hogy ha úgy látja, hogy a királyi rendeletek ellentétben állanak a törvényekkel, a köz javával, vagy pedig a helyi viszonyok más intézkedést kívánnak, meggondolását és érveit kellő tisztelettel a király tudomására hozhatja, esetleg a nádor, mint uralkodó és ország közötti törvényes közbenjáró, támogatását is kérheti. A rendelkezést csak akkor köteles végrehajttatni, ha a király a felterjesztés ellenére sem változtat rajta. Ha pedig a törvényhatóságok tiltakoznak a rendeletek ellen, tiltakozásukat véleménye kíséretében az uralkodó elé terjesztheti. Felterjesztéseit közvetlenül a királyhoz intézi, a döntésről azonban a magyar királyi kancellária határozatok {decreta) útján értesíti, csak fontosabb ügyekben, vagy tiltakozó feliratra kapja a választ királyi leíratok (reserípta) formájában.

12 Legfontosabb feladatául az 1801-i utasítás is azt jelölte meg, hogy a törvények és királyi rendeletek végrehajtására ügyeljen, a hanyag törvényhatóságot figyelmeztesse, s ha ez nem használ, tegyen az ügyről véleményes jelentést. Elsősorban a főispánok ellenőrzését kötötte lelkére, hogy köz- és részgyűléseket, ítélőszékeket pontosan tartsanak, azokon, ha csak más hivataluk nem akadályozza, személyesen legyenek jelen, a tisztújítást a törvényes időben hajtsák végre; a megyei tisztviselők kötelességüket teljesítsék, a népet ne nyomják el, az adót igazságosan vessék ki, és működésükről minden év végén ké12 A királyi leiratok abban különböztek a kancelláriai határozatoktól, hogy az uralkodó is aláírta őket. II. Józsefig úgyszólván mindig királyi leiratok mentek a helytartótanácshoz. A kancelláriai határozatok II. József alatt lettek gyakoriak, aki ezáltal a kancellária munkáját akarta egyszerűsíteni és gyorsítani. Módot adott erre már az 1724-i törvény is, amely ugyancsak különbséget tett decretumok és reseriptumok között, - ,