Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A MAGYAR KIRÁLYI HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE. (Második közlemény,} II. 1783—1848. Az állam mint az emberi élet minden ágát irányító hatalom, Magyarországon a XVIII. század második felében, Mária Terézia uralkodásának két utolsó tizedében, kezdte meg hódító munkáját, A mai szóhasználat szerint értelmezett közigazgatásról, arról, hogy az államhatalom a közösség minden rétegére, minden egyén ügyes-bajos életére kiterjesztette gondját, de egyben befolyását is, csak ettől kezdve beszélhetünk, A magyar közigazgatás központi hatóságának, a királyi helytartótanácsnak munkaköre újabb és újabb feladatokkal gyarapodott. A szepesi városok, a temesi bánság és a tengervidék visszacsatolásával hatásköre területileg is megnövekedett, amihez járult, hogy a 12 éven (1767—1779) át működött horvát tanács (Consílium Croaticum) feloszlatása után a horvát, szlavón és szerémségi ügyek újra visszakerültek illetékessége alá. Az iktatásra kerülő beadványok száma rohamosan emelkedett és az ügyintézés régi módja az 1769-í reform után néhány esztendővel gyökeres változtatásra szorult, hogy meg tudjon fel élni azoknak a követelményeknek, amelyeket az új uralkodó, II. József támasztott a közigazgatással szemben, Mária Teréziát még az emberi könyörületesség érzései vezették, amikor anyai gondoskodását minden egyes alattvalójára kiterjesztette. Tanácsosai azonban már logikus rendszerbe foglalták az államhatalom új értelmezését, az ú. n. felvilágosult abszolutizmust, amelynek elveit fanatikus hittel vallotta és minden akadályon át érvényesítette minden idők legtragikusabb sorsú fejedelme, népének gyűlölt zsarnoka, életét és boldogságát a köznek áldozó