Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Mijateff, Peter: A levéltárügy Bulgáriában / 353–357. o.

354 . SZEMLE szellemi és nemzeti megújhodás kora (1762) és Bulgária felszabadulása (1877) közé esik. Az ilyen formán összegyűjtött levéltári iratanyagot négy osztályba osztották, 1. iskolaügyi, 2- egyházügyi, 3. közügyi (iparoscéhek, egyesületek stb.) és 4, politikai osztályba, Az anyag első rendezője Dr. Dímiter T. Sztrasimirov a legújabbkorí bolgár történelem ismert kutatója volt, aki 1908-ban két nagy kötetben kiadta a politikai osztály anyagának nagy részét,

3 Az első kötet a politikai mozgalmakra, a török iga alól való felszabadulás harcaira és a felkelésekre vovatkozó iratokat tartalmazza, míg a második kötet olyan iratokat tesz közzé, melyek a bolgár területi ,,egyesülés"-re vonatkoznak,

4 A balkáni és a világháború alatt az „Archiv" csökkentette s majdnem meg is szüntette hasznos tevékenységét, A két háború befejezése után alkalmas és szakavatott vezetők hiányában az intézet tudományos munkássága még mindig fennakadt. A megnövekedett érdekek és a szükség végül is rábírták a vezető tényezőket, hogy komolyan foglalkozzanak az „Archiv"val és annak jövendő fejlődésével. Tudatára ébredtek annak, hogy ez az intézmény már nagyon is szűk keretek közé szorult, hogy ezt vagy átalakítani, vagy bővíteni kell, 1924-ben végül az „Archiv" a nemzeti könyvtár alá került, mint annak „levéltári osztálya". Ezzel nemcsak a név változott meg, hanem az új osztály céljai és feladatai ís megnövekedtek, Hogy tisztábban láthassuk, mik is a nemzeti könyvtár levéltári osztályának céljai és feladtai, közöljük a könyvtár 1926, évi alapszabályaiból az új osztály rendjére vonatkozó következő paragrafusokat. §. 176. A nemzeti könyvtár arra törekszik, hogy összegyűjtse az összes történeti és tudományos értékkel bíró levéltárakat, azoknak anyagát tanulmányozza, osztályozza és tudományos célokra a nagyközönség rendelkezésére bocsássa. Úgyszintén gondoskodik olyan különálló, történeti értékkel bíró levelek és iratok összegyűjtéséről, melyek a bolgár nemzet szellemi és politikai újjáéledésére fényt vetnek, vagy pedig Bulgáriának a szomszédos és más országokkal való viszonyára vonatkoznak. És pedig: 1. Kormányok levéltárai, melyek bizonyos hivatalok jelenlegi szolgálatára fölöslegessé váltak. 2. Bolgár államférfiak, írók, tudósok és egyéb kulturális, társadalmi és politikai tényezők levéltárai. 3. Elhunyt híresebb bolgár írók kéziratai, továbbá különböző levelei, korrektúrái, megjegyzésekkel ellátott könyvei, 3 „Archív na vazrazsdaneto," I—

II. kötet," A közoktatásügyi minisztérium kiadása, Szófia, 1908. 4 Észak- és Dél-Bulgária egyesülése 1885. szeptember 6—19-én történt meg; Dél-Bulgária eddig az időpontig Kelet-Rumélia névén volt ismeretes.