Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Jánossy Dénes: Felszabadult levéltárak Somorjától Ipolyságig / 323–330. o.

328 SZEMLE Bacsó (Elődtejed), Csiba (Tejfalu), Földes (Bacsfa), Szüllő (Borsa), Oílé (Ollétejed), Petheő (Nagyborsa), a Réthei Prickel (Rété), valamint a Végh, Kosa, Méhes (Nyék) családokra, Komárom vármegyében pedig a Baranyay (Kurtakesz), Bathó (Csuz), Boncz (Urvard), Jaross (Kolta és Csehi), Kürthy (u. o.) Pyber (Vérpuszta) és Vásárhelyi (Komáromszentpéter) családok levéltáraira illetve gazdasági irataira. Külön említésre méltó az Ordódy családnak a komáromvármegyei Bagotán őrzött két szekrényre terjedő levéltára, melynek szervesebb anyaga a XVI, századtól kezdődik. Középkori oklevelei, köztük Anjoukoriak, továbbá Zrínyi Ilona missilisei, illetve Kossuth Lajos és Ferenc iratai — ez utóbbiak közt Ihász Dániel naplója — köztörtén etí szempontból is értékes darabjai a család által őrzött levéltárnak. A családi, illetve az egyházi birtokokon őrzött külön gazdasági levéltárak kataszteri felvételét sem szabad figyelmen kívül hagynunk. E szempontból tekintetbe jönnek Komárom vármegyében az esztergomi érsekségnek baj esi, a Szent Benedekrendnek füssi, a Káinoki grófi család csíesóí és a Károlyi grófi család tótmegyeri uradalmai, amelyeken a gazdasági levéltárak felkutatása és biztosítása az elsőrendű feladatok közé tartozik. Meglepetések persze nincsenek kizárva, mint amilyenek az Esterházy grófí családnak a pozsonyvármegyei Cseklészen levő hitbizományi uradalmánál érik a kutatót, ahol csak a századfordulótól kezdve vannak meg ez idő szerint a gazdasági iratok, holott a hítbízományt még 1747-ben alapították, Valószínű, hogy ezek egyrészt elkallódtak, másrészt pedig a mindenkori hítbízományt élvezőnek más hitbizományi vagy magán (szabad) birtokára szállíttattak el. Hasonló meglepetés vár bennünket például Vágsellyén is, ha a tanulmányi alapok uradalmi levéltárát keressük. Ennek magvát a jezsuita kollégium és rendház XVI. századbeli levéltára alkotta, amelyet épúgy, mint a rendi birtokból lett tanulmányi alap gazdasági iratait 1924-ben Prágába, a csehszlovák földmívelésügyi minisztériumba szállították be kétségkívül azért, hogy a budapesti Pázmány Péter tud. egyetem által a hágai döntőbíróság elé vitt bírtokperben a csehszlovák részről keresett ellenbizonyítékokat felkutathassák. Vágsellye átadása előtt aztán a még ottmaradt, újabb időkből származó uradalmi irattárat is magával vitte a kivonuló cseh-szlovák katonaság. Ami az egyházakat illeti, meg kell állapítanunk, hogy levéltáraikat általában érintetlenül őrizték meg, A katolikus plébániák anyakönyvei túlnyomórészt a XVII. század közepétől, az evangélikus és református egyházaké pedig a XVIII. század második felétől kezdve őriztettek meg, míg a katolikus plébániák canoníca vísítatíói, illetve az evangélikus és református egyház jegyzőkönyvei a XVIII, század vége felé kezdődnek. Külön említésre méltó azonban a komáromi evangélikus egyház