Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Kumorovitz L. Bernát: Húščava, Alexander: Ján literát a liptovské falzá. (János diák és a liptói hamisítványok) Bratislava, 1936. / 293–298. o.
IRODALOM 293 jellemzését, az ügyintézés rendjét és a kancelláriai gyakorlatot. Az általános jellemzésnél ismerteti a tanácsosok kinevezését, rangsorát, szolgálati idejét, fizetését, korábbi és későbbi pályafutásukat, méltatja képességüket. Foglalkozik eredetük, társadalmi és vallási hovatartozásuk kérdésével. Adatai azonban inkább csak életrajzszerűek, a hivatásszerű hivatalviselésnek, az újkori hivatalnokosztálynak, a tisztviselői etikának Schmollerszerű mély rajzát hiába keressük közöttük. Az ügyintézés vázolásánál nemcsak utasításokat vesz alapul, hanem a fennmaradt iratokat is megszólaltatja. Ide kívánkozik az, amit a testületi tanácskozásról és határozathozatalról, valamint a tárgyi és területi munkamegosztásról, a külső szervezettel foglalkozó fejezetben mond. A kancelláriai gyakorlatról szóló részben a levéltárnoknak feltűnik az irattári munka elnagyolt rajza. Nem tisztázza, hogy az iratokat mikor és hogyan lajstromozták, a beadványokat és a kiadványok fogalmazatait hogyan helyezték el és őrizték, Az államélet szempontjából ezek lényegtelen apróságok, de a diplomatikai alapossággal dolgozó hivataltörténész ezeket sem hanyagolhatja el. A külső szervezetnek szentelt második fejezet tulajdonképpen fölösleges, mert amit a teljes és a két részleges tanács jellegéről, egymáshoz és a fejedelemhez való viszonyáról, valamint munkájáról megállapít, az egyrészt a szervezetet és ügyintézést tárgyaló első, másrészt a hatáskörrel és feladatokkal foglalkozó harmadik és negyedik fejezetbe való, úgyhogy kénytelen ismétlésekbe bocsátkozni, Egyébként igazi területét e két utóbbi fejezetben találja meg, amikor a két tanács, a külpolitika és a központi államkormányzat terén inkább tanácsadó, mint döntő szerepet játszó fejedelem melletti, továbbá a brandenburgi belügyekben: igazságszolgáltatásban, köz- és pénzügyigazgatásban, had- és vallásügyben egyaránt önállóan intézkedő berlini tanácsosok munkájáról, annak gyakorlati jelentőségéről számol be. Rendkívül tanulságos fejtegetéseit a hivatal munkamegosztását és ügyintézését újból szabályozó 1651-i utasítás méltatásával zárja, amelynek gyakorlati érvényesülését azonban a titkos tanács történetének következő korszaka fogja megmutatni, A magyar hivataltörténet számára ennek a tíz évnek a története is értékes szempontokat és gazdag összehasonlító anyagot nyújt, s remélhetőleg ösztönzően fog hatni. Ember Győző. Húscava, Alexander: Ján líterát a Hptovské falzá. (János diák és a liptói hamisítványok.) Bratislava, 1936, 8° XI és 196 1, + 2 oklevélfacsimile. — Ez a szép kötet H,-nak nem első munkája: ő a településtörténet kapcsán jutott el a a diplomatikához, Líptó múltjával foglalkozva (Kolonizácia Liptova do konca XIV. storoicia) szükségképen a Liptói (és Turóci) regisztrum anyagát is fel kellett használnia. Ezek a regisztrumok első feldolgozójuk, Horváth Sándor sze-