Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Kumorovitz L. Bernát: Húščava, Alexander: Ján literát a liptovské falzá. (János diák és a liptói hamisítványok) Bratislava, 1936. / 293–298. o.

294 IRODALOM rint u. i. „ .,. a megyék (Liptó és Turóc) fejlődésére, a föltételes földekkel járó szolgáltatásokra, . , a liptói és turóci jobbágyfiakra, hospesekre, a földön és személyeken nyugvó föltételekre, várföldekre, a fölös birtokok visszavételére, a királyi szolganépekre, tizedelengedésre, városokra stb." tartalmaznak hasznos adatokat, Horváth azonban igen lesújtó véleményt formált Bebek Imre országbíró oklevélvízsgálatának szakszerűségéről, s „Regeszták a liptói és turóci regisztrumhoz" című tanulmányában a két regisztrummal kapcsolatos oklevelek közül 18-at hamisnak minősített. Ezeknek szerinte János diák, az átkosemlékű, volt a gyártója, s lehet, hogy a felülvizsgált 440 oklevél között több hamis is van, de az eredetiek vagy szövegük hiányában ezt kideríteni már nem lehet, Horváth eredményeit nemcsak a magyar, hanem a szlovák írók is átvették, mint pl, Luby és Smilauer; H, az első, aki szembenézett velük. Munkájának eredménye meglepő: kimutatja, hogy a Horváth által hamisnak deklarált 18 oklevél közül csak 1 a kétségtelenül hamis, de ez sincs felvéve a L. regísztrumba, A Bebek-féle bizottság tehát komoly munkát végzett, H, kritikai munkájának gyakorlati következménye, hogy Liptó településének kezdeteit a XIII, és XIV. század fordulójáról a XIII, század közepére helyezhetjük. Ez nagyjelentőségű eredmény, melyről a mi kutatóinknak is tudomást kell venníök, illetve H, vizsgálatai alapján újból foglalkozniuk kell Horváth megállapításaival. Az említett 18 oklevél H, munkája X, fejezetében van feldolgozva. Az első kettő IV, Béla 1266. augusztus 7-i két adománylevele (Horv. reg, 47, és 49, sz,), H. ezekre vonatkozólag Szentpétery véleményét fogadja el (Krit, j, 1497. és 1498, sz,) s a vörös víaszpecsét használatára vonatkozó érveket némileg még kiegészíti, — A3, IV, László 1273, augusztus 1-í statutorialís parancslevele a turóci konventhez, a 4, a konvent jelentése, az 5. pedig IV, Lászlónak ugyanazon földre vonatkozó egykorú adománylevele (Horv, 74,, 75, és 76, sz,). Mind a három csak III, András 1298-í megerősítő átiratában maradt ránk (H. 15., Horv. 169, sz.). Az utóbbira vonatkozólag Karácsonyi és Horváth érveit fogadja el s következésképen mind a négyet elveti. Mivel az átíró oklevél sem szerepel a regisztrumban, egyikük sem lehet argumentum Bebek oklevélvizsgálatának primitív volta mellett, — A 6, (Horv. 94, sz.) IV. László adománya Seraphin részére 1272-ből. Horváth szerint az oklevél 1271-ből, Fejérpataky szerint pedig 1278-ból való, H, a dátum kiigazításán kívül gyengíti az oklevél ellen felhozott tárgyi érveket is, s többek között kimutatja, hogy a tulajdonosoknak 1391-ben nem kellett okvetlenül bemutatniuk ezt az oklevelet, mert birtokaik igazolására voltak nekik I. Károlytól és Nagy Lajostól újabb okleveleik is. — A 7. egy ismeretlen hiteleshely 1281 utáni időből származó határjáró és bírtokbaiktató levele (Horv, 95, sz,), H, szerint ez a re-