Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Ember Győző: Oestreich, Gerhard: Der brandenburg-preussische Geheime Rat vom Regierungsantritt des Grossen Kurfürsten bis zu der Neuordnung im Jahre 1651. Eine behördengeschichtliche Studie. (Berliner Studien zur neueren Geschichte, H. 1.) Würzburg-Aumühle, 1937. / 291–293. o.

292 IRODALOM mezte a politikai, valamint a jog-, társadalom- és gazdaságtörténeti érdeklődés is, amit legjobban az Acta Borussica és az Acta Brandenburgica, a XVII, és a XVIII, századi hivatalok iratanyagát közzétevő és feldolgozó két hatalmas sorozat, kötetei bizonyítanak. Ezt az irányt követik legújabban megjelent dolgozataikban F. Hartungnak, a berlini egyetem tanárának tanítványai is, elsősorban tárgyuk megválasztásában, G, Oestreich a brandenburgi-porosz legfőbb központi hatóságnak, a titkos tanácsnak (Geheimer Rat) történetét világítja meg 1640től, I. Frigyes Vilmos, a Nagy Választó trónraléptétől 1651-íg, amikor szervezetét és működését újra szabályozták. Brandenburgban 1604-ben követték az osztrák, bajor és szász példát, Joachim Frigyes fejedelem ekkor szervezte meg a titkos tanácsot és bízta meg a bel- és külpolitikai ügyek központi irányításával és testületi intézésével. Korábban a fejedelem személyesen kormányzott ú, n, kamarájában, amelybe tetszése szerint hívta meg véleményadásra a nemesi és polgári származású titkos és kamarai tanácsosokat, akiket ekkor, élükön a kamarai kormányzatban is döntő szerepet játszó kancellárral, határozott keretű hivatali testületben fogott össze. A kamarai titkár vezetése alatt dolgozó udvari kancelláriát is a titkos tanács rendelkezésére bocsátotta. Az 1604-től 1640-ig terjedő korszak, amelyet Oestreich röviden szintén ismertet, a titkos tanács történetében állandó ingadozás, inkább hanyatlás, mint fejlődés ideje volt. A gyengekezű fejedelmek mellett a tényleges hatalmat nem a névleg ugyan továbbélő, de bizonytalan szervezetű és hatáskörű titkos tanács, hanem egy-két befolyásos tanácsos gyakorolta, A változást az erélyes és tehetséges I, Frigyes Vilmos trónralépte hozta meg. A Nagy Választó szerencsés módon egyesítette a személyes és a testületi kormányzás előnyeit- A titkos tanács uralkodása alatt állandóan ülésezett, s az üléseken személyesen megjelent a fejedelem is. Amikor pedig székhelyét, Berlint el kellett hagynia, hiszen szinte állandóan úton volt, a tanács és a kancellária egy részét is magával vitte, s ez a fejedelem melletti tanács, a XVIII, századi kabinet előde, rendszeresen tárgyalt és intézkedett, miközben a Berlinben maradt tanácsosok is tovább végezték a maguk munkáját. Természetes, hogy a fontosabb, az összes tartományokat érintő kül- és belpolitikai kérdéseket a fejedelem melletti tanács intézte el Frigyes Vilmos részvételével. A berlini tanács pedig központi hatóságból brandenburgi tartományi hivatallá alakult át, bár a két tanács egységét elvben mindig fenntartották és amikor a fejedelem visszatért Berlinbe, a gyakorlatban is megvalósították, Oestreich külön fejezetekben foglalkozik a tanács belső és külső szervezetével, mint brandenburgi-porosz országos és mint brandenburgi tartományi hatóságnak hatás- és munkakörével. A belső és külső szervezet megkülönböztetése nem szerencsés. Belső szervezet alá foglalja a tanács és a tanácsosok általános