Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Rónay László: ifj., Spilka Lőrinc Tibor: A jászóvári prépostság hiteleshelyi levéltárának „B” jelzetű protocolliuma. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 288 - Juhász Viktor: Babics András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686–1703. Pécs, 1937. / 288–289. o.

288 IRODALOM tudományos, szakszerű fejlődést. A múlt század fejletlen viszonyai közt a bukaresti levéltár magához szívta az anyag egy részét. A kiadó hatóságok kezén maradt anyag „megőrzése" a legújabb időkig rombolással volt egyértékű. Csak az utolsó években sikerült a craiovaí intelligencia mozgalmával elérni, hogy Oltenia regionális Állami Levéltárat kapjon, mely a közintézmények anyagát s a beérkező magánletéteket szakszerű kezelésben részesítse. A berendezés kezdetleges; 1934-ig saját épülete sem volt a Levéltárnak. Elekes Lajos. Spílka Lőrinc Tibor: A jászóvári prépostság híteleshelyí levéltárának „B

M jelzetű protocolluma. Szentpétery-Emlékkönyv. Budapest, 1938, 410—418. 1. — A jászóvárí premontrei prépostság mint hiteleshely a XIII. század első felében jelenik meg okleveles adatainkban, A cikk a prépostság hiteleshelyi levéltárában található registrum-könyvekkel, „protocollum"-okkal foglalkozik, melyek két nagy sorozatot alkotnak: a „Protocollum Authenticum Originale"-t s a „Protocollum Authenticum Extraordínaríum"-ot. Az előbbi 1473—1860-ig terjed s a sorozatban a „B" jelzetű eredeti kötet elveszett. Helyén azonban ma is találunk egy „B" jelzetű kötetet, mely nem azonos az elveszettel. Összeállítója Mallyó József premontrei kanonok volt (1744—1818), aki a jászóvárí levéltár gondozása és — saját költségén is való — gazdagítása tekintetében nagy érdemeket szerzett. Különböző más hiteleshelyi levéltárakból származó okleveleket is halmozott össze, valamint néhány ősi család levéltárát helyezte el a levéltárban. Az általa öszegyüjtött okleveleket kötetbe foglalta össze és ezt az új kötetet iktatta be az elveszett .,B" protocollum helyére. A szerző részletesen ismerteti a 311 levélből álló kötetet, mely tartalma szerint tulaj donképen mindkét említett protocollum-sorozathoz egyformán tartozhatnék. Mallyó külön elenchust is készített hozzá. ífj. Rónay László. Babics András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686—1703. Pécs, 1937. 8° 79 1. — A szerző három részre tagolja Pécs közigazgatásának történetét a felszabadulás óta: első rész a kamarai kormányzás kora a fentjelzett években; a második a földesúri kormányzásé 1703-tól 1780-ig; végül a harmadik a szabad királyi város közigazgatásának korszaka 1780-tól napjainkig. Fenti dolgozata az első korszakot öleli fel. Elmondja a szerző, hogy a hódoltság után a jurisdictio első birtokosa a haditanács volt s tőle később az udvari kamara vette át ezt a szerepet, és pedig külön magyarországi szervének, a budai kamarai igazgatóságnak útján. Ez igazgatóság felállítása az első lépés volt a visszahódított magyar területek közigazgatásának polgárosítására, további rendeltetése pedig az új szerzeményi területek szervezése és hasznosítása, a provizorátusok, a harmincad-, vám- és sóhiva-