Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Ember Győző: Ruppel-Kuhfuss, Edith: Das Generaldirektorium unter der regierung Friedrich Wilhelms II. mit Berücksichtigung der interimistischen Instruktion von 1798. (Berliner Studien zur neueren Geschichte, H. 2.) Würzburg-Auhmüle, 1937. / 289–291. o.
IRODALOM 289 talok felállítása és a birtokok összeírása volt, A szerző ismerteti a haditanács, az udvari kamara és a város küzdelmeit és összeütközéseit, így különösen Vincent Krisztián kamarai megbízott és Thüngen Károly gróf katonai parancsnok versengését a hatalomért; láthatjuk a szerző adataiból, hogy a város és kamara érdekei miként haladnak párhuzamosan egymás mellett, míg a bellicum szerve a maga sajátos törekvéseivel egészen magára marad a megoldatlan gazdasági kérdések útvesztőjében. Elénk tárja szerző Pécs város vergődését és a kamarai tisztikar eltartásának súlyos terhét is, épen a tengődés éveiben, amikor a város jövedelmeit messze túlhaladták kiadásai, Pécs városát nem adták vissza a püspöknek, aki 1543 előtt a város birtokosa volt s ez a tény szintén nagy küzdelemnek forrása lett a város és a püspök között, Ennek során az oppidum végül is civitássá küzdötte fel magát, s országos rendiséghez jutott, Babics munkája szorgos kutatásról és tanulmányról tesz tanúságot, tisztában van a hódoltság utáni adminisztráció különféleségével és megoldja azt a kérdést, amelyre vállalkozott, Szerettük volna mégis, ha a harmincadosoknak a közigazgatásba történt illetéktelen beavatkozását, mely nem csekély jelentőségű a város közigazgatása szempontjából, jobban megvilágította volna. Juhász Viktor. Ruppel-Kuhfuss, Edith: Das Generaldirektorium unter der Regierung Friedrich Wilhelms II. mit Berücksichtigung der interimistischen Instruktion von 1798. (Berliner Studien zur neueren Geschichte, herausgegeben von F. Härtung, Heft 2.) Würzburg-Aumühle 1937, 8° 167 1. — A F. Härtung szerkesztésében megjelenő berlini újabbkori történeti tanulmányok második füzete is hívataltörténeti kérdést tárgyal, ami arra mutat, hogy a tudós tanár irányítása alatt a német kormányzat és közigazgatás múltjának számos eddig még ismeretlen részletére fog világosság derülni. A gyermekcipőkben járó magyar hivataltörténet azonkívül, hogy ráeszmél saját elmaradottságára és feladataira, kettős hasznát veheti ezeknek a dolgozatoknak. Eredményeiket összehasonlíthatja a magyar fejlődéssel és megállapíthatja, hogy egyező vagy különböző okok és körülmények hatása hogyan érvényesült az egyik és miként a másik területen. Esetleg közvetlen vagy közvetett kölcsönhatásokat is kimutathat. Megfigyelheti továbbá, s ezen a téren tanulhat legtöbbet, hogy tárgyukat hogyan fogják fel és milyen szempontok szerint dolgozzák ki, módszerük mennyiben alkalmas arra, hogy mintául szolgáljon, Ruppel-Kuhfuss dolgozata a porosz állam központi pénzügyi kormányszervének, a Generaldírektoriumnak történetét tárgyalja II. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1786 és 1798 között. Korábbi fejlődését homályban hagyja, csak azt emeli ki, hogy Nagy Frigyes szakított a testületi (kollegiális) ügyintézés Levéltári Közlemények 19