Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Rónay László: ifj., Nyers Lajos: A piarista levéltárügy és rendtörténetírás. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 283 - Mályusz Elemér: Fleetwood, Gustaf: Konservering och avgjutning av meteltida sigill i riksarkivet. (Középkori pecsétek konzerválása és pacskolatok készítése a birodalmi levéltárban) Meddelanden, 1937. / 283–287. o.

284 IRODALOM den frán Svenska Riksarkívet för ár 1937. 63—71. 1. — Ismeretes, hogy a pecsétek konzerválásának technikája Svédországban igen magas fokon áll. Nem lesz tehát érdektelen számunkra sem röviden ismertetni Fleetwood cikkét, melyben a szerző mindenekelőtt arról tudósít, hogy a svéd birodalmi levéltárban mintegy 30,000 középkori viaszpecsétet őriznek. Ezeknek nagyobb része azonban javításra szorul. S minél jobban fordul az érdeklődés a középkor iránt, annál inkább ki vannak téve ezek a pecsétek a megrongálódás veszélyének. Hiszen annál több és több kézen mennek keresztül, annál gyakrabban veszik ki azokat borítékjaikból. A svéd birodalmi levéltárban használt konzerváló módszer tulaj donképen a német módszerek (Drezda, Lübeck) javítása és továbbfejlesztése. A konzerválás mellett a pecsétekről pacskolatok is készülnek. A pecsétek széttöredezésének a természetes rongálódáson kívül legfőbb oka egy mikroszkopikus gombafaj, mely a pecsétekbe kicsiny, szabad szemmel nem látható (Viooo mm-es átmetszetű) csatornákat fúr. Ezt Palm Björn stockholmi egyetemi magántanár vette először észre. Arra is rájött, hogy ezek a baktériumok 60°-nál nagyobb hőben pusztulnak el. Minthogy a pecséteket ilyen magas hőfoknak kitenni nem lehet (a viasz olvadásfoka 62° és 63° között van), más módot kellett találni a pecsét megmentésére. A viszonylag hideg és nedves levegő kedvezően befolyásolja eme baktériumok szaporodását, ezért Svédországban, Angliában, Hollandiában sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint pl. Dél-Franciaországban vagy Olaszországban. A konzerválásnak hármas célja van: a gombák romboló tevékenységének megakasztása, a pecsét eredeti szilárdságának visszaadása s a széttöredező pecsét összeragasztása. A szerző a pecséteket tiszta borszesszel mosta le. A borszesz behatol a gombák okozta apró csatornákba s megöli a baktériumokat, Minthogy az anilínf estékanyag különösképen hatékony ellenszerük, lehet 1:500,000 arányban kevert methylkékkel is kísérletezni, A lemosás után víaszanyagot (Va oldott viasz, 2

/

a rész folyékony olajat) öntött a csatornába, hogy némiképen visszaadja a viasz eredeti szilárdságát, A pecsét széteső részeit új, folyékony viasszal ragasztotta össze, nem pedig enyvvel vagy syndetikonnal, A pacskolatok készítésénél először agar-ral (Drezda) vagy plasztelinnal (Lübeck) negatívot vesznek le. Az első esetben gelénegatív jön létre. Ezekről készülnek azután a pozitívok. Az agár a viaszra teljesen ártalmatlan. A szerzőnek sikerült a pozitívok készítéséhez egy gipsszel kevert masszát előállítani, mely színezésre is igen alkalmas, Luíb Edgár Artúr. Iványí Béla: A római szent birodalmi széki grói Teleki család gyömről levéltára. (Archívum Gyömrőense gentis comitum Teleki de Szék.) Szeged, 1937, Kiadja a Gr, Teleki család