Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Rónay László: ifj., Nyers Lajos: A piarista levéltárügy és rendtörténetírás. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 283 - Mályusz Elemér: Fleetwood, Gustaf: Konservering och avgjutning av meteltida sigill i riksarkivet. (Középkori pecsétek konzerválása és pacskolatok készítése a birodalmi levéltárban) Meddelanden, 1937. / 283–287. o.

IRODALOM 283 A levéltárnok két legfontosabb tulajdonságát Pálfy Ilona Pecchiai „Manuale"-ja nyomán a megbízhatóságban és a lelkiismeretességben jelöli meg- (37, 1.) A dolgozat valóban minden kérdésre kiterjedő összefoglalását adja a városi levéltárakat napjainkban érintő tudnivalóknak. Bánrévy György. Nyers Lajos: A piarista levéltárügy és rendtörténetírás. Szentpétery-Emlékkönyv, Budapest. 1938, 335—347. I. — Az egyházi rendi levéltár és történetírás gondolata nem újkeletű, a r. k. egyház ezt már a régi időktől kezdve szorgalmazta. A piarista rend 1637. évi egyetemes rendi káptalanja, majd csaknem egy évszázaddal később XIII, Benedek pápának 1727. júl. 14-én kelt „Maxima vigilantia" kezdetű brévéje fontos intézkedéseket írt elő a rendi levéltárakra nézve. E rendelkezések, melyek a rendi alapszabályokba is felvétettek, megszabják, hogy milyen iratokat kell megőrizni, hogy kik legyenek a levéltárak kezelői s miként történjék a levéltárnoki tisztség átadása stb. Az 1741. évi nyitrai rendi káptalan újabb rendelkezésekkel írta körül a rendi levéltárnok teendőit. A rendi látogatás alkalmával a vizitátornak kötelessége volt a levéltárak kezelését is megvizsgálni, s a rendi káptalan feladata volt ellenőrizni, hogy megtartják-e XIIL Benedek említett rendelkezéseit. Általában megállapítható, hogy a piarista rendházak különböző házi levéltárainak kezelése azonos szempontok szerint történt. E kezelésre elsősorban a kecskeméti rendház levéltárának rendszeréből lehet következtetni, Ez a rendi levéltár az 1714-ben alapított rendházzal egyidős s benne feltalálhatók a ház eseményeinek írásbafoglalását elrendelő rendfőnöki határozmányok. A háztörténetek világos képet vetnek az egyes rendházak belső életére s ezekből könnyen össze lehet állítani a rend egyetemes történetét is. Ny. kifejti, hogy a piaristák a XVIII. század folyamán kapcsolódtak be a magyar tudományos életbe, amikor a rendfőnöki és káptalani rendelkezések hatása alatt buzgó rendtagok a rendi levéltárügy és történetírás terén is jeleskedtek. A buzgóságnak újabb lendületet az 1853. évi reformkáptalan, valamint Scitovszky János bíboros-hercegprímás 1853. szept, 10-íki rendelkezése adott, A rend újabb történetírói közül Csaplár Benedek tatai gimnáziumi igazgató emelkedik ki, akinek azonban az életrajzi munkák mellett a rend egyetemes történelmével foglalkozni már nem jutott ideje. Napjaink rendi tudósai részben az ő nyomán, részben új követelmények szem előtt tartásával munkálkodnak a rendtörténetírásban, ífj. Rónay László. Fleetwood, Gustaf: Konservering och avgjutníng av medeltída sígíll í ríksarkívet. (Középkori pecsétek konzerválása és pacskolatok készítése a birodalmi levéltárban.) Meddelan-