Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ila Bálint: A magyarországi református egyház levéltári szabályzata / 249–254. o.

250 KISEBB KÖZLEMÉNYEK A következőkben részletesen ismertetjük a fontos; szabályrendeletet

2 és az egyes pontoknál rámutatunk azoknak különös jelentőségére nemcsak a református levéltárüggyel kapcsolatban, hanem általában a magyar levéltárügyre való kihatásaiban is. Az általános részben kifejezést nyer az egyházkerületeknek, egyházi intézményeknek, egyházközségeknek stb. levéltáraikhoz való tulajdonjoga, de ennek tetszésszerintí értelmezését korlátozza a felettes egyházi hatóságoknak az alárendeltek fölött a levéltárakra is vonatkozó felügyeleti joga, E jog konkrét értékét az ellenőrzés gyakorlása jelenti a tekintetbein, hogy vájjon a levéltártulajdonos betartja-e a szabályrendelet előírásait és követelményeit. Az elhelyezésre vonatkozó pontok megkívánják a levéltárak tulajdonosaitól a biztonságos, száraz, jól felszerelt, beállványozott, tökéletesen szellőztethető külön raktárhelyiséget s ezt csupán a kisebb, főleg egyházközségi levéltáraknál engedik el. Itt is előírják azonban az anyag teljes biztonságot nyújtó, a régibb anyagnak, főleg anyakönyveknek tűzbiztos páncél vagy vas szekrényben leendő őrzését. A szabályrendelet számol azzal a körülménnyel, hogy sok levéltártulajdonos bizonyára nem tudja viselni az előírt raktárhelyiségekre fordítandó igen jelentékeny, a levéltár birtoklásával nyilván arányban nem álló kiadásokat, biztosítja tehát azt a lehetőséget, hogy a levéltártulajdonosok levéltáraikat az egyházkerületi levéltárakba,, mint gyüjtőlevéltárba letétbe helyezhetik. A letétbehelyezésre, a felettes hatóságok az egyes levéltárfenntartókat kötelezhetik is olyan esetekben, ha ,,az előírt követelmények nem teljesítése, vagy más okok miatt a levéltári anyag fennmaradása biztosítottnak nem tekinthető." Nagy előrelátásra vall az a pont, amely szerint a levéltárügyi bízottság is tehet javaslatot egyes levéltárak vagy azok nagyobb értékű darabjai letétbehelyeztetésére. Bizonyos t. L, hogy nem kis számban következnek be a már előre látott esetek, amikor a levéltár tulajdonosok nemcsak nem tudva, de nem is akarva eleget tenni a rendelet követelményeinek, szívesen szabadulnak meg a letétbehelyezés útján levéltáraiktól s legföljebb az anyakönyveket tartják meg gyakorlati célból. Csak megemlítjük itt azt a már előző cikkünkben is felhozott tényt, hogy a konvent által kiküldött kérdőíveken 11 megye már előzetesen haj2 Nyomtatásban megjelent a konvent 1938. évi jegyzőkönyvében..