Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Kádár Jolán, P.: A Nemzeti Színház levéltára / 186–204. o.
192 P. KÁDÁR JOLÁN lelősséggel, az egész időről tehát az országgyűléshez intézett jelentés lenne a legfontosabb forrás. Ráday megbízásából Fáncsy Lajos színész és rendező a jelentést el is készítette, azonban az 1848-i „reformi események" miatt az országgyűlés már nem tárgyalta, Ráday utóbb a jelentést visszakérte, hogy Kolosy Gerő, a Nemzeti Színház megszökött pénztárosa elleni pőrében adatait felhasználja s ezzel a jelentésnek nyoma veszett. A Ráday-könyvtárban találtam egy feljegyzést, mely a jelentést azok közt az iratok közt említi, melyek ,,Fánesyné asszonyságnál" maradtak, A legfontosabb forrás híján az egész korszakra nézve csak a Ráday-könyvtárban lévő egyes szórványok s a Ráday főigazgatótól állásálból kitett Bartay Endre bérlő-igazgatónak és megkárosított hitelezőinek kérvényáradata állanak rendelkezésünkre a nádori levéltár iratai között. 1845-ben a nádor a színházi cenzúrát a könyvbíráló főhívatalra ruházza 14 s ezzel megkezdődik a színi cenzúra aktáinak sora a Nemzeti Színház darabjaira nézve. Az első engedélyek egyikét Katona József Bánk ödnja kapja. 1 * A szabadságharc éveiben a változó hadiszerencse közepette míndakét hadakozó fél szívén viselte a Nemzeti Színház ügyét már csak a polgári lakosság megnyugtatása szempontjából is; amíg a színházakban játszanak, addig nincs baj, az előadások beszüntetése könnyen pánikot eredményezhet. Az összes képzelhető katonai és polgári hatóságok aktái közt találkozunk a Nemzeti Színház segélyt kérő és a hatóságok segélyt adó irataival: a felelős magyar minisztérium levéltárában, a Honvédelmi Bizottmány aktái, a Szögyény- és Geringer-iratok közt egyaránt fellelhetők. A Geringer-iratok közt azután egyre szaporodnak a rendőri jelentések, a darab-betiltások, a Nemzeti Színház karzatának tüntetés miatti bezárása, a nemzeti színek használatának korlátozása, a Székesfővárosi Levéltár aktái közt pedig megtalálható a színészek „forradalom alatti magatartás ának'' igazolása., A megszálló hatalom végleges berendezkedése után a Nemzeti Színház is új szervezetet kap. Geringer báró teljhatalmú biztos 1851. szeptember 6-án 16 a Nemzeti Színház gazdasági ügyeinek vezetésére egy Comítét alakít báró Augusz Antal kerületi főispán, utóbb helytartósági alel14 0. L„ Nádori levéltár. Helytt. 428/1845. 15 0. L M Helytartótanács, Könywizsg. 1845. 16. f. 15, p. 18 0. L„ Gerínger-íratok, Praes. 1878/1851.
