Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Kádár Jolán, P.: A Nemzeti Színház levéltára / 186–204. o.

A NEMZETI SZÍNHÁZ LEVÉLTÁRA 193 nök elnöklete alatt. Ez a Comité, melyben a magyar főurak tevékeny szerepet vittek, 1870-ig intézte a Nemzeti Színház ügyeit, 1860-ig közvetlenül a budai helytartósági osztálynak s közvetve a kormányzóságnak volt alárendelve, mely a Nemzeti Színház részére 1853-ban az első szabályrendeletet kiadta, 1861-ben a Nemzeti Színház ügyei a visszaállított Helytartótanács rendőri osztályába kerülnek. Ez az 1867-ig terjedő időszak a bürokrácia fénykora s a színházi élet minden kicsi rezdülésének megvannak a maga hivatalos írásbeli lecsapódásai; ha az 1848 előtti időben a levéltári anyag hézagosságáról panaszkodhattunk, most olyan „embarras de riohesse" áll elő, mely szerfölött megnehezíti a lényeges és jelentős anyagnak az aktatömegek rengetegéből való kiválasztását. Pl. a Nemzeti Színház gázórájának elromlása olyan aktahalmazt eredményez, mint más időkben valami egészen fontos államügy. S az anyag minden gazdagsága mellett mégsem teljes, amennyiben egy fontos közvetítő szerv, a Comité iratai elvesztek vagy legalább is lappanganak. Lehet, hogy idők folyamán valamelyik főúri levéltárból fognak előkerülni, mert, mint említettem, a magyar főurak voltak a Comité tagjai és vezetői, leghosszabb ideig gróf Károlyi György állott az élén, ki nevét a Nemzeti Színház történetében a hatósági üldözés ellenére folytatott gyűjtéssel s ennek eredményekép a Károlyi-alap megteremtésével tette emlékezetessé. A Károlyi-féle gyűjtés sokáig foglalkoztatta a hatóságokat s Károlyi György gerinces és szókimondó jelentései a Nemzeti Színház történetének ma elsőrendű forrásai, akkor pedig szerzőjük nagy tekintélyénél és súlyánál fogva a színház fő támaszai és erősségei voltak. A Nemzeti Színház a konzervatív főuraknak a Gomitéban való tevékeny részvétele folytán a kormányhű intézmények sorába lépett s ezzel az ellenzéki napisajtó heves támadásaínak kereszttüzébe került. Másfelől azonban ez a kormányhűség tette számára lehetővé, hogy az uralkodóházzal megkösse a maga külön kiegyezését s már 1862-től kezdve egyre emelkedő fejedelmi segélyezést élvez. Ezzel a fejedelmi segélyezéssel kapcsolatos a visszaállított m. kir. udvari kancellária élénk érdeklődése az udvari intézménnyé „előlépett" Nemzeti Színházzal szemben s ennek az érdeklődésnek írásbeli emlékei a Nemzeti Színház ügyeinek hű tükrözései. A hatvanhétig terjedő kor a rendőri jelentések és cenzori vélemények virágkora volt, Protmann és Worafka Levéltári Közlemények 13