Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv / 142–167. o.

A VÁRMEGYEI JEGYZŐKÖNYV 151 csak 1876-ban alakulván az addigi Brassó vidékéből és Brassó városból, jegyzőkönyvei szintén csak ujabb keletűek. Ezzel szemben a volt „Brassó vidéke" iratai, amelyeket addig Brassó város hatósága őrzött székházában s ott maradtak a vármegye megalakulása után is, annál régebbiek. Egészen a XIV. század elejéig nyúlnak vissza s igen sok bennük az egész szász népet érdeklő oklevél, A jegyzőkönyvek itt a XVI, századdal kezdődnek'

92 14. Csanád vármegyében Temesvár eleste után, ahol a vármegyének annyi sok jeles fia elpusztult, megszűnt minden közigazgatási és törvénykezési élet. 1552-ben már tisztviselő sem volt. 1564—1565-bem találkozunk ugyan még egy alispánnal, aki egyúttal zarándi és aradi alispán is volt, sőt még nótárius is szerepelt s valószínű, hogy e tisztviselők a gyulai várban székeitök, de e vár 1566-bau török kézre jutván, végleg elenyésztek a tisztségek,

33 s a vármegye iratai, ha voltak, elvesztek. A hódoltság megszűnte után évtizedekig nem alakult ki rendes közigazgatás. Bár a visszakebelezést az 1715: :92. t.-c. kimondta, csak 1731ben kezdődött meg a vármegyei élet, amikor az első közgyűlést is tartották, A jegyzőkönyvek tehát ezzel az évvel kezdődnek, de ezután is keveset tartalmaznak, — így az 1731—1742. évekből csak egy kötet van, — minthogy a vármegyének az egyetlen Návay családon kívül nem volt még nemessége és 1740-ben is csak egyetlen tisztviselője volt, az alispán,

34 15. Csik vármegye 1876, szept, 1-én alakult az al- és felcsíkí, valamint Gyergyó és Kászon székekből álló Csík székből, Csíkszereda székhellyel. Egyik széknek sem volt a XVII, századnál régibb irata s jegyzőkönyvek is az 1630-as évekből vannak, A levéltár javarészét az 1849, évi orosz dúlás megsemmisítette, A vármegyei jegyzőkönyvek szakadatlan sorozata csak az újabb időből való.

35 16. Csongrád vármegyét Csanáddal együtt semmisítette meg a török áradat. A XVII. században a képletesen 33 Alísp. és városi tanács jelent. (O. L. 1240/880. íkt. sz.) —- Zimmermann: i. m, 697. 1. 33 Borovszky Samu: Csanád vm, története 1715-ig, (Budapest, 1896). I. 187—201. I. 34 0. L., Kanc, Lítterae Comit. 165/1739.; 56/1740.; 235/1741.; 78/1742, — Gyöngyösy János levéltárnok jelent. (0. L. 1038/ 880. ikt, sz.) — Alisp. közlés, (O, L. 1127/1928. ikt, sz,) 35 Századok, 1904. 438. 1. — Orbán Balázs: A székelyföld leírása III. (Pest, 1869), 40. 1. — Alisp, jelent, (0, L. 993/830: ikt. sz.).