Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv / 142–167. o.

152 FŐGLEIN ANTAL továbbélő Pest vármegyéhez csatoltatott, amely ebben az időben Heves és Nógrád vármegyékkel együtt Füleken gyűlésezett. Egy ideig Heves, majd évtizedeken át Borsod vármegyéhez volt csatolva. Ha volt is ebből az időből jegyzőkönyve, az 1682. szept. 16-án, amikor Thököly kurucai Füleket felgyújtották, Pest, Heves és Nógrád vármegyék irataival együtt elpusztult. A jegyzőkönyvek csak a hódoltság megszűnte után lassan kialakuló vármegyének 1723. okt, 6-án Szegeden tartott legelső közgyűlésével kezdődnek.

36 17. Esztergom vármegye Esztergomnak török kézre jutása után Érsekújváron gyűlésezett, de jegyzőkönyveinek csak töredékei élték túl a zavaros időket. A XVI. századból ma már nincs jegyzőkönyve. A XVII. századból is csak három töredék, az első az 1638—1647. a második az 1654—1659. s a harmadik a már törökmentes időkből, 1696—1702. évekből. A jegyzőkönyvek a kuruc korból is hiányoznak s csak 1710-től kezdve sorakoznak időrendben és hiány nélkül,

37 18. Fejér vármegye hatósága 1543-ban, amikor a török Székesfehérvárt elfoglalta, már nem volt a helyén, Ághszentpéteri Nagy Ferenc alispán a vármegyének akkor még egyetlen jegyzőkönyvét menekültében magával vitte. A nemes hatóság előbb Veszprémben húzta meg magát; utóbb a biztosabb Felvidékre vonult vissza s a vármegyét képletesen fenntartva Pest vármegyével együtt többször közösen gyűlésezett is. A török kiűzése után újjáéledő vármegye 1692-ben kezdte meg gyűléseit és ezzel az évvel kezdődnek ma a jegyzőkönyvei.

38 19. Fogaras vármegye levéltára két részből, a régi törvényhatóság, Fogaras vidéke s az 1876-ban szervezett s területileg a Felső fehér vármegye több községével megnagyobbodott vármegye levéltárából áll. Az erdélyi levéltáraknak általában az a közös jellemző vonása, hogy okleveleik és jegyzőkönyveik kizárólag csak a XVII, századdal kezdődnek. A régebbi iratok úgyszólván mind elpusztultak 36 Zsilinszky Mihály: Csongrád vm. története. I. (Budapest, 1897) 205—210. 1. — Palugyay Imre: Békés, Csanád, Csongrád és Hont vm. leírása IV. (1855), 390. 1. —• Vármegyei levéltárnok jelent. (O. L. 1196/880. ikt. sz.). — Alisp. közlés, (0. L. 1127/928. ikt. sz.}. 37 Vármegyei levéltárnok jelent. (0. L. 950/880. ikt. sz.) — Borovszky Samu: Esztergom vm. (Magyarország vármegyéi és városai, 1900), 356 — Helyszínén szerzett adatok. 38 Károly János: Fehér vm. története. II. (Székesfehérvár, 1898). 5. 1, — Alisp. jelentés. (0. L. 977/880. ikt. sz.).