Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 139 külön csomóban is őrizték őket 98 s idővel közös mutatóval gyorsították kikeresésüket. Ha az iratok között lajstromozás közben eredeti királyi leiratokat, vagy udvari rendeleteket találtak, irattári jel­zetet nem írtak rájuk, hanem átadták az irattárnoknak, hogy másoltassa le. A másolatokat azután ellátták az irat­tári jelzettel, s elhelyezték a maguk helyén, az eredetieket pedig időrendben csoportosítva maga az irattárnok őrizte. A többi udvari hatóság eredeti iratait ugyancsak jelzet nélkül hagyták, de nem tartották külön, hanem a megfe­lelő kútfőnél és tételnél helyezték el. Minthogy a királyi válaszokban többnyíre korábbi ud­vari rendeletekre, azok keltére és számára hivatkoztak, kikeresésüket úgy könnyítették meg, hogy az ú. n. udvari számokról (numeri aulíci) is számsort vezettek, melléjük írva a megfelelő helytartótanácsi jegyzőkönyvi számokat. Az így lajstromozott, megjelölt és rendbe rakott ira­tokat minden év végén csomókba (fasciculus) kötötték, ügyelve, hogy túl testes csomókat ne kapjanak. A csomó­kat kemény papírlapok (theca) közé rakták, amelyekre ráírták az ügyosztály nevét, az évet, a kútfőt, s ha valame­lyik kútfő több csomóba került, a tételek számát is. A cso­mókat az irattárban ügyosztályok, évek és kútfők szerinti sorrendben állították fel. Az ú. n. folyó iratokat (acta currentía) tíz évig őrizte az irattár, ennek elteltével azután átadta az ú. n. régi irat­tárnak (regestratura antiqua), a helytartótanács levéltárá­nak (archívum). Ha formailag nem is volt a tanácsnak külön levéltára, a gyakorlatban az irattár kettéválasztásával mégis levéltárat teremtettek. Élén az irattárnok állott, irat­tári tisztviselők dolgoztak benne, de kifejezetten levéltári munkát végeztek, a folyó iratok kezelésében nem vettek részt, feladatuk kizárólag az volt, hogy a régi iratokat ren­deszek és rendben megőrizzék. A levéltári munka eredmé­nyéről minden hónap végén az írodaigazgatónak tettek je­lentést. Mint minden hivatal, a helytartótanács irattára is szű­kiben volt a helynek, a levéltár egyik fontos feladata ezért az volt, hogy a régi íratok kö^zül kiválassza egyrészt azo­kat, amelyek nem a helytartótanács, hanem más udvari, vagy országos hatóság levéltárába tartoztak, másrészt 98 „Normalía" felirattal. A lajstromban feltüntették, ha vala­melyik iratot a szabályrendeletek közé emelték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents