Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

136 EMBER GYÖZÖ a fogalmazatokat ellenőrizték. Ha egyetlen darab sem hiányzott, az irattár tisztviselője aláírta a kiadói táblázatot, s ezzel elismerte, hogy az illető ülés minden egyes ügyiratát, hiány nélkül átvette, Ha pedig valamelyik irat nem volt meg, a két tisztviselő közösen tartozott kinyomozni, hogy hova került, s térítvényt tettek helyére. Az utasítások szigorúan megtiltották, hogy a hiányba belenyugodjanak és a lajstromkönyvben „non venit", vagy „non adest" megjegyzéssel napirendre térjenek fölötte. Az aláírt kiadói táblázat mindaddig az irattárban maradt, amíg a lajstromozást be nem fejezték. Azután visszaadták a kiadóhivatalnak. Az ülés jegyzékeket ugyancsak felhasználták a lajstromozásnál, utána átadták az irattárnoknak, aki, ha úgy találta jónak, kiselejteztethette. Amint az irattár az ülés ügyiratait átvette, átküldte azokat a szükséges adatok kíjegyzése végett a kebelbéli számvevőségre. Miként a tanács munkájánál már láttuk, olykor az egész iratanyagot, olykor csak azokat a darabokat, amelyeknek hátlapján ott volt a figyelmeztető „videat officina rationaria.

95 Az 1803-i utasítás e tekintetben úgy rendelkezett, hogy a következő ügyosztályok minden egyes iratát mutassák be: világi papi,

96 egyházi alapítványi, egyházi gazdasági, egyházi jószággazdálkodási, tanulmányi alapi, világi alapítványi gazdálkodási, zálogházi, árvaügyi, adóügyi és pénztári, A többi ügyosztályokból pedig csak a „videat"-tal megjelölt darabokat. Minthogy azonban előfordulhatott, hogy a fogalmazó titkár elfelejtette a „videat"-ot feljegyezni, a lajstromozó tartozott az iratok tartalmát is figyelemmel kísérni és mindazokat az iratokat átküldeni, amelyek utalványozásra, költségvetésre, számadásra, általában olyan ügyre vonatkoztak, amelyet a számvevőségnek ismernie kellett.

97 Az átküldés mindig a kiadói 85 A „videat prius" jelzetű fogalmazatokat még letisztázásuk előtt a kiadóhivatal tartozott a számvevőségen bemutatni. 96 Departamentum ecclesiasticum cleri saecularis. 97 Ilyen ügyek voltak: a kereskedelem- és közlekedésügyi osztályon az útépítés, a közgazdaságin a selyemtenyésztés, a vármegyein a tisztviselők fizetése, a cselédek bére, középületek építése és javítása, a zsídóügyin a türelmi váltság, az egészségügyin a szegények és foglyok részére közpénztárból fizetett gyógyszerek, a közrendőrségin az éhínség idején adott kínostári előlegek, a közigazgatásin a szegedi javítóház költségei, a közoktatásin és elemi iskolain a tanítók fizetése és iskolaépítés, a közoktatási gazdálkozásin a volt jezsuiták fizetése, a világi közalapítványul a győri árvaház, a váci süketnémaintézet és más kórházak ellátása.