Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban / 58–73. o.
(,8 VARGA ENDRE Végül, egyes jelenségek további hosszadalmas különkülön ismertetése helyett, a többi tekintetbe]önetö országokról, melyekben a gazdasági levéltárak ügyében amúgy is csak kisebb jelentőségű kezdeményezésekről lehet beszélni, csupán összefoglalóan emlékezem meg. így elég" lesz talán annyi, hogy Svédországban a vállalatok, úgy látszik, maguk gondoskodnak levéltáraik fennmaradásáról, illetőleg bizonyos mértékig a belga példa itt is követésre talál. Csehországban egy, a bostonit utánozni kívánó nem-hatósági jellegű központi gyűjtő gazdasági levéltár alakult Prágában, Viszont Dániában, Ausztriában, Lengyelországban és Olaszországban a fejlődés az állami beavatkozás, az állami felügyelet irányában halad. 15 Az eddigiek alapján mégegyszer végigpillantva a gazdasági magánlevéltárak fennmaradását biztosítani kívánó, immár több mint három évtizedes törekvéseken, azoknak a következő főtípusaít különböztethetjük meg: a legegyszerűbb megoldás az, ha a vállalatok saját üzemi levéltárakat létesítenek s ennek keretében maguk őrzik meg levéltárrá ként alakított (egyes üzemeknél több száz főnyi) „szerkesztő-brigádok" közreműködésével stb. — feldolgoztatni próbálják, Ld. Pankratowa í. c. 153—155. 1. és Bulletin Vol. VIII, 451—452. 1, 15 Svédországban a hatóságok semmiféle ellenőrzést nem gyakorolnak a magán gazdasági levéltárak felett, ami a svéd levéltárügy közismerten mintaszerű fejlettségét, kitűnő szervezetét tekintetbavéve, minden bizonnyal arra vall, hogy a vállalatok általában nem szolgáltatnak alaposabb okot a levéltári hatóságok beavatkozására. A vállalatok különben történeti értékű irataikat a tartományi (állami) levéltárakba is beadhatják, Ld. Guide 328. és 330. 1, és Brulin, Hermán: Das schwedische Archivwesen. Archivál. Zeitschr, 1929. 151—177, 1, — Csehországra nézve ld, Bottló Béla beszámolóját a csehszlovák levéltári viszonyok legújabb alakulásáról: Levélt, Közlem, 1936. 344. 1, (illetőleg dr, Bottló Béla úr szíves közlése). — A dán levéltárvezetés a gazdasági és egyéb magánlevéltáraknak közlevéltárakba való bevonásán fáradozik. A központi és tartományi állami levéltárak s a kopenhágai városi levéltár már számos kereskedelmi és ipari vállalati levéltárat megszereztek. Ld, Línvald, Axel: Das Archivwesen Dänemarks, Archivál. Zeitschr, 1932. 262— 263. 1. -— Az osztrák állam az 1923. évi műemlékvédelmi törvény alapján a gazdasági vállalatok levéltárai felett széleskörű beavatkozási jogot nyert (bár annak gyakorlati alkalmazását egyelőre lehetőleg elkerüli). Ld, Seídl, Jacob: A levéltári igazgatás és a levéltári anyag védelme Ausztriában, Levélt. Közlem. 1936. 138., 143, és 145. 1. — Lengyelországban a levéltári törvények a mentés módját ugyan még nem határozták meg, de a műemlékek országos felügyelője s a kerületi felügyelők elvben jogosultak a veszélyben forgó bármilyen levéltári anyag érdekében is közbelépni, Ld. Guide 259. 1, és Bachu)skí,„ Alexis: Polnische Staatsarchive. Archivál, Zeitschr, 1928, 251 252, 1, — Olaszországra nézve ld, Demeter í, c. 112, I, L