Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban / 58–73. o.

60 VARGA ENDRE Magától értetődő, hogy ily körülmények között e sehonnan figyelemre nem méltatott iratanyagot idők folyamán minden országban óriási veszteségek érték. Természetesen, különböző kedvező körülmények vagy szerencsés véletlen folytán egyes helyeken sértetlenül vagy kevéssé megcsonkulva maradtak fenn üzemi irattárak, a tudatos védelem hiánya miatt azonban igen sok esetben pótolhatatlan értékű anyag ment pusztulásba. Hogy csak néhány példát említsünk, a századfordulón kiselejteztettek (helyesebben: egészben skartíroztattak), illetőleg elpusztultak a Rothschildok párisi és frankfurti házának s nápolyi leányintézetének régi irattárai, (Ha tekintetbe vesszük, hogy a Rothschildok bonyolították le pl, azt a nagyszabású pénzügyi műveletet, melynek segélyével Franciaország a napóleoni háborúk után a szövetséges hatalmaktól rászabott hadisarcot megfizette, felesleges hangsúlyozni, milyen forrásul szolgálhatott volna a párisi ház levéltára a francia gazdaságtörténeti kutatás részére). Hasonló módon megsemmisültek — az elektrotechnika történetének végtelen kárára — a nagy Siemens-konszern ősének, a Siemens—Halske vállalatnak régebbi iratai, így vesztek el a „Norddeutscher Lloyd" alapítójának levéltára, az angol iparosodás számos úttörőjének levéltárai, Hollandia egyidőben legnagyobb pénzintézetének, az amsterdami „Wísselbank"-nak egész régi iratanyaga stb, stb,

3 E pusztuló anyag megmentéséért, mint már érintettük, a század végéig semmi sem történt, A XIX, század második felében bekövetkezett mélyreható változások: a romantika helyébe lépő polgári reálizmus azonban szükségképen megindított egy fejlődést, mely a jelen század elejére a gazdasági levéltárak érdekében jelentős kezdeményezésekre vezetett, A XIX, század második felének pozitív szemlélete, materíális-utilítarisztikus érdeklődése hatalmas lendületet adott a gazdasági tudományoknak s a megváltozott világkép nyomán, a pozitivizmus hatása alá került történettudomány szintén mind nagyobb figyelemmel fordult a gazdasági jelenségek felé, mind nagyobb jelentőséget tulajdonított a gazdasági tényezőknek mint történelemforArchivalísohe Zeitschrift, 1936, 113—117, 1. — Sabbe tanulmányát, mely a szóbanforgó kérdésről kronologikus szempontból is jó áttekintést nyújt, a továbbiakban szintén többször felhasználtuk. 3 Sabbe i. c. 114—115, 1.; Demeter, Karl: Private Wirtschaftsarchive in Berlin. Archivál Zeitschr., 1936. 105. 1.; —: Über die Auflösung des Frankfurter Rothschild-Archivs, u. o. 1931, 274—277, 1,