Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban / 58–73. o.

IPARI, KERESK. ÉS PÉNZINTÉZETI LEVÉLTÁRAK 61 máló erőknek. Ezzel egyúttal a történeti vizsgálódás irányában is bizonyos eltolódás mutatkozott: az eddig elhanyagolt közelebbi múlt felé nagyobb érdeklődés irányult s az államélet, a politikai intézmények fejlődésén kívül a gazdasági és szociális élet jelenségei is a kutatás körébe vonattak. Amiből most már önként következett, hogy e reális, pozitív kor — mely módszerek tekintetében viszont a spekulatív elem lehető mellőzésével az empirizmust, a biztos adatokat, a megbízható forrásanyagot értékelte mindennél többre — előbb-utóbb tudatára ébredt annak a semmivel nem pótolható fontosságnak, amit részére a gazdasági élet szervei által létrehozott iratanyag jelent, hiszen ez iratok mind a gazdaságtudományoknak, mind a gazdaságtörténelemnek, a népszerűvé vált szociológiának, az új felfogás szerint a gazdasági szempontok figyelembevételével készülő általános történetnek stb. egyformán hasznos forrásokul kínálkoznak, sőt a legbiztosabb bázist, a legmegbízhatóbb adatokat nyújtják.* Az anyag jelentőségének felismerését csakhamar erőfeszítések követték, hogy ez értékes iratok pusztulása megállíttassék, illetőleg, hogy azok a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tétessenek. Az erre irányuló mozgalom Németországban indult meg, Német történészek és levéltárosok a századfordulón hatalmas propaganda-munkába kezdtek. Az 1900-as évek elején történeti-, ipari- és kereskedelmi szakfolyóiratokban, sőt napilapokban is egyre-másra jelentek meg cikkeik, melyekben az üzleti világ figyelmét irataik megőrzésének szükségére terelni igyekeztek. S a lelkes munka hamarosan gyakorlati eredményekre vezetett. 1905-ben a Krupp-művek Essenben felállították az első modern magángazdasági (üzemi) levéltárat, Kruppék példáját rövidesen több más nagy német vállalat is követte, így a Borsig-művek, a Heíntze und Blankertz-cég s — néhány évvel az említett kíméletlen selejtezés után — a Siemens—Schuckert-művek stb, Sőt a nem lankadó felvilágosító munka további sikere gyanánt az üzemi levéltáraknak csakhamar egy újabb s — úgy látszik — nagy jövőre hivatott típusa is megjelent: a Raj na-vidék 4 E kikezdés tartalmához felhasználtattak: Iványi-Grünwald Béla: A legújabb kor története. Budapest, 1937, 3—14., 365—367. stb. 1.; Hóraan Bálint: A magyar történetírás új útjai. Budapest, 1931. 17—26., 40., 49. stb. 1.; Judges, A. V.: Wirtschaftsakten, ihre Sicherung und Benützung in England. Archivál. Zeitsohr., 1936. 131— 133. 1.