Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.

34 FEKETE LAJOS azonban csak kevés van, ez is az újabb időkből; 30 évesnél régibb irat alig maradt 10—15 folyóméter terjedelemben.

15 III. Az alábbiakban azt szándékozom vázolni, hogy mi történt legújabban a levéltárak rendezése terén, s hogy tapasztalataim alapján mit tartok tennivalónak, illetve kivihetőnek. Mint az elmondottakból kitűnik, a mai egyes levéltári őrhelyek anyaga, eredeti elhelyezési rendjét tekintve, különböző állapotban van; az egyik raktár anyaga többé-kevésbbé eredeti rendjében őriztetik, a másiké egy későbbi, esetleg száz éves rendezésben nyert állapotában van elhelyezve, s ismét egy másikban az iratok minden rend nélkül összekeveredve találtatnak. Ebből a helyzetből folyik, hogy az egyes őrhelyek anyagának felállítása és rendezése terén követendő módszer nem lehet mindenütt ugyanaz, s így a rendezésre az anyag állapota szerint kell eljárásokat megállapítanunk, minden raktárra nézve mást és mást. A munka illusztrálására két raktárban elhelyezett anyag rendezési munkálatait óhajtom ismertetni, ú. m. az 1. sz. alatt említett, Dzsevad-pasa-könyvtárban elhelyezett anyagét és a 9. sz. alatt említett, a Topkapu-szeraj hivatalaiban képződött levéltárét. Eddig legtöbbet a Dzsevad-pasa-könyvtár épületében elhelyezett anyag rendezésével foglalkoztak. Ez a raktár öleli föl ugyanis a legnagyobb tömegű iratot, és pedig az állami főhívatalokét, minélfogva a legfontosabb levéltárnak s rendezése legelsőbb rangú érdeknek látszik. Talán vitatni lehetne, hogy észszerű-e a fennálló problémák közül a legnehezebbet venni elsőnek s nem volna-e helyesebb a kevébbé megzavart levéltárak rendezésén, mint előiskolán keresztül nyúlni a nehezebb kérdéshez, s így a Dzsevad pasa-könyvtárban elhelyezett levéltár (illetőleg levéltárak) rendezését későbbre hagyni. A kérdést azonban így felvetni már elkésett dolog volna, mert a nevezett levéltári anyag rendezésének már múltja van, amelyről külön kell megemlékezni, 15 Itt említem meg, hogy Hüsein Namik úr közlése szerint az ankarai várbeli múzeumban vagy 50—60 kötet latin és görög nyelvű kéziratos könyv is őriztetik. '