Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Budapest történetének okleveles emlékei. Csánki Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. Első kötet. 1148–1301. Budapest, 1936. / 302–305. o.
302 IRODALOM deletek, kiváltságlevelek, keresztlevelek, tehát az okiratok: A második csoport a szorosabban vett iratokat tartalmazza. A harmadik gyűjteményben, amely kevéssé levéltári jellegű, a kép-, genealógiai-, heraldikai-, térkép-, kézirat-, numismatikai-, gyűjtemény, a pecsétnyomók és gyűrűk, valamint a pecsétek gyűjteménye foglal helyet, A negyedik gyűjtemény IV, Frigyes Vilmoshoz, III, Frigyeshez, I, és II, Vilmoshoz intézett kb, 3000 drb, üdvözlő iratból áll, végül az ötödik gyüjteményba a távíratok ikerültek, A levéltár iratanyaga épúgy mint az állami levéltáré (v, ö. Levéltári Közlemények XII, 1934, 177, sk, 1.) két repositura-gyüjteményre oszlik, A régi repositurák Maerckner T, felosztása szerint a levéltár anyagát tárgyi csoportokra osztva tartalmazzák, E repositurák egyharmada (az 1—24. repositura) az udvartartás egyes ágaira, kétharmada pedig ( 25—71, repositura) a Hohenzollern-család egyes tagjaira vonatkozó iratokat foglalja magában, ez utóbhí akként, hogy mindegyik családtagra vonatkozó iratanyag 76 alcsoportban oszlik meg. Meg kell jegyeznünk, hogy ma e repositurák mindegyikéhez betűrendes cédulakatalógus áll rendelkezésre, 1918 után az udvari hivatalok megszűntével ezek iratanyaga is a házi levéltárba került, Meísner, a levéltár akkori igazgatója, a modern levéltári felfogásnak megfelelően a proveníencía elvének szem előtt tartásával együtthagyta az egyes hivatalok iratanyagát. Áttekinthetőségük s kezelhetőségük Megkönnyítése végett az egyes intézményeik irattárai 101—200 között olyan repositura számsorrendet kaptáik, amely megfelel a hasonló régi, az udvari hivatal számának a régi repositurák között; 201-től pedig ugyanezen intézmények alárendelt hivatalai kaptak megfelelő számot, így pl, a Rep, 23, a koronauradalmakra vonatkozó iratanyagot foglalja magában, a Rep, 123, az udvari kamara, a Rep, 223, pedig az egyes jószágkormányzóságök irattárait tartalmazza, A Rep, 18, alatt az udvari vadászatokra vonatkozó iratok, a Rep, 118, alatt az udvari vadászati hivatal iratai találhatók. így tehát, bár ugyanarra a kérdésre két, sőt esetleg három helyen találunk anyagot, a repositura-jelzeteknek ez az azonossága megkönnyíti a kutatómunkát, a levéltári anyagszaporulat is könnyen elhelyezhető. Az udvari hivatalok iratanyagának ismertetése mellett a szerkesztők röviden Összefoglalták az egyes intézmények történetét is. Általában az egész munika könnyen áttekinthető s tömörsége nagyban elősegíti használhatóságát. Bakács István János, Budapest történetének okleveles emlékei. Csánki Dezső gyűjtését kiegészítette és «ajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. Első kötet. 1148—1301, Budapest, 1936, 4°. XIX + 384 1, 12 lap fényképmelléklettel, — Forrásközlésünknek a múlt század folyamán széles arányokban történt megindulása után az or-