Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Klein Gáspár: Pálfy, I.: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Budapest, 1937. / 295 - Varga Endre: Bónis Gy.: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában (Systematica Commissio). (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából, 5.) Budapest, 1935. / 295–296. o.

IRODALOM 295 Fálíy, L: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Budapest, 1937, 8°. 16 L — Újabbkori történetírásunk számos tisztázásra váró kérdései sorában jelentős szerepet töltenek be a gazdaságtörténeti s az ezzel kapcsolatos kérdések, amelyek kutatásához a fiatal történetírói nemzedék nagy kedvvel fogott hozzá s e téren eddig is szép eredmények mutatkoznak. A szerző e tanulmányban, mely a Domanovszky-Emlékkönyvben megjelent értekezésének különlenyomata, a kamarai igazgatásnak a töröktől visszahódított területen való bevezetését tárgyalja. Erre már akkor készült az udvar, mikor még azt sem tudta, hogy a törökkel nem köt-e békét, vagy Budát képes lesz-e visszafoglalni? A dolgozatból világosan kitűnik, hogy az udvar, mely a Hofkriegsrat elgondolása alapján járva el, Belgrádot Bécsből ostromolta, gazdasági tekintetben sem tagadta meg önmagát s Belchamps: bárót küldte ki a gazdasági berendezés lehetőségeinek tanulmányozására, ki a magyar és hódoltsági viszonyokkal teljesen ismeretlen volt. Az élelmes Werleín János feltűnése Érsekújvár visszafoglalása után az érsekújvári kamarai gazdálkodás bevezetését tette lehetővé s ennek lehetett tulajdonítani, hogy Buda visszafoglalása után a budai kamarai felügyelőség rögtön megkezdhette működését és a XVIII. század elejéig magyar hatóságok helyett az udvari kamara igazgatta az első tanácskozások alkalmával elhatározott célkitűzésnek megfelelően az újonnan visszafoglalt területeket. A szerző a kérdéssel szeretettel foglalkozik s a levéltári anyag mellett a korra vonatkozó irodalmat is ismeri, bár Takács Sándor munkáiból — a kérdéssel ugyan csak közvetve kapcsolatba hozható részek felhasználásával — a magyar érdekek kikapcsolását bizonyító megállapításait még jobban alátámaszthatta volna. Dolgozata így is mély bepillantást enged a viszonyokba és a korra vonatkozó ismereteinket jelentékenyen előbbre vitte, Klein Gáspár, Bónís Gy.: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában (Systematíca Commissío). Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából, 5. sz. Budapest, 1935, 175. I. — A magyar jogtörténeti kutatás korábban csaknem teljesen elhanyagolt terrénuma, a rendi Magyarország utolsó évszázadai iránt a legutóbbi két évtized alatt fokozódó érdeklődés mutatkozik s a hiányok pótlására további reményekre jogosító munka indult. E munkából érdemes részt vesz a budapesti egyetem jogtörténeti szemináriuma, mely az előttünk fekvő kötettel már a negyedik — a mondott korral foglalkozó — értékes tanulmányt bocsátotta közre az általa publikált értekezések sorozatában. A kötet szerzője, a magyar bírósági szervezet s az igazságszolgáltatás XVII. sz.-i állapotának mintegy háttérül szolgáló felvázolása után, végigkíséri azt az utat, mely a török alól felszabadult ország reorganizálására irányuló töreki