Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Istványi Géza: Varga E.: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. Domanovszky-emlékkönyv. Budapest, 1937. / 296–297. o.

296 IRODALOM vések megindulásától az 1724-ben megvalósult igazságügyi reformokig elvezetett. Míg Winkler és Gábor Gy. hasonló tárgyú munkáikban az 1724, évi átalakulást főleg a kir. Kúria szempontjából vizsgálták, Bónis különösen a kerületi táblák létrejöttének történeti előzményeit kutatja. Ismerteti a XVII. sz, végén felmerült első kísérleteket, majd bemutatja, hogyan kezdenek a reformgondolatok határozottabb formát ölteni az 1712-í országgyűlés tárgyalásaiban, hogyan alakulnak tovább a Systematíca Commissio munkájában, hogyan mérkőznek meg felettük az uralkodó és a rendek az 1722/23. országgyűlésen s végül hogyan hajtatnak végre a reformok 1724-ben, illetőleg a következő esztendők folyamán. Igen érdekes az a kép, amit szerző az 1722/23, országgyűlés küzdelmeiről rajzol. Igazságos mértéket tart a szembenálló felek megítélésénél, az ural^ kodó és a rendek szerepének értékelésében (szerettük volna azonban, ha kissé részletesebben motiválta volna az ellenzék szívós és kemény ellenállásának egyszerre bekövetkezett megtörését). Az 1724. évi reformok jelentőségét vizsgálva, szerző igen helyesen állapítja meg, hogy a királyi és hétszemélyes táblák szervezete lényegében még a XVII. sz,-ban kialakult s hogy a Kúria működése a hosszú törvényszünetek, a sok ünnep és dekretális nap miatt az újjászervezés után sem tekinthető távolról sem állandónak. Ez a kialakult, de még határozatlan körvonalú szervezet azonban 1724-ben szilárd és fejlődőképes formát kapott, a működés ideje a korábbi bizonytalanság helyett maradandóan szabályoztatott s míg korábban a kir. tábla a különböző terminusokon az ügyeknek mindig bizonyos körére volt korlátozva (a nagy oktávák viszont, melyeken teljes hatáskörét gyakorolhatta volna, csak nagyon ritkán s esetlegesen tartattak), addig 1724 után minden elébe tartozó perben állandóan ítélkezhetett. Ez, a megszabott időpontok között évről-évre megújuló teljes hatáskörű kuriális működés az 1724, évi reform lényege, továbbá az, hogy a voltaképen önálló joghatósággal nem bíró protonotáríusok rengeteg panaszra okot adott, anakronisztikussá vált bíráskodása helyébe saját (s határozott) kompetenciájú királyi bíróságokat — kerületi táblákat — állított. A fenti eredményeket szerző nagy szorgalommal feltárt elsődleges forrásokból meríti: az Orsz, Levéltár vonatkozó anyagán kívül kutatási körét a Magyar Nemzeti Múzeum s a Tudományos Akadémia kézirattáraira is kiterjesztette s a bécsi levéltárakat (Staatsarchiv, belügyi- és udvari kamarai levéltárak) is felhasználta. Munkája az 1724, évi reform s az újabbkori magyar bírósági szervezet irodalmának komoly nyeresége. Varga Endre. Varga E.Í A hívatásos ügyvédi osztály kialakulása. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Budapest, 1937, 625—642. 1. V. a fejlődés képét elsősorban az ügyvédékkel foglalkozó XVI—

XVIII. századi tör-