Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Czobor Alfréd: Knöpfler, J. F.: Die deutschen Archive und die Familienforschung im neuen Reich. Blätter für deutsche Landesgeschichte. Nueu Folge des Korrspondenzblattes des Gesamtvereins, Jg. 83. / 288–291. o.

288 IRODALOM a régi időkben használtak az írás-anyagául és amelyeknek százados tartósságát ma is csodálhatjuk. Az indigó-tinták már kevésbbé maradandóak, könnyen eltörölhetők az oklevelekről. Az anílín-tínták semmi biztosítékot nem nyújtanak a tartóssá-; got illetőleg, tehát az antracén- és alízarín-tinták az egyedülíek, melyek fontosabb iratok íróanyagául szolgálhatnak. Loevinson, az olasz állami levéltárak nyugalmazott felügyelője, néhány reflexiót fűz Testi cikkének az Íróanyag minőségéről szóló fejtegetéseihez. Loevinson szerint nagy szükség volna annak elrendelésére, hogy hivatalos használatra csak márkázott papírt használhassanak. A fajtákat be kellene jelenteni a milanói vegyvizsgáló kísérleti állomásnak. Ha a vizs-^ gálát vegyvizsgáló intézeteknél történnék, úgy ezek csak első fokú véleményt adhatnának, a végső döntés a milanói intézetet illetné csak meg. Az ilyen vizsgálati rendszer a gyárakat nagyobb gondosságra serkentené, másrészt a fogyasztóközönséget hozzászoktatná, hogy mindenütt ily márkázott papírt kívánjon. De nemcsak a papírt, hanem á tintát és az írógép-szalagokat is ellenőrzés alá kellene vetni és állami egyedárúság alá vonni, mert ezeknek minősége nincs ma eléggé biztosítva. Az írás megőrzésének biztosítása végett kerülni kell a porzó használatát, melynél sokkal alkalmasabb az itatóspapír. Kényesebb, fontosabb iratokat pedig gondosan le kell másolni, hogy megőrzésüket így is biztosíthassuk, Utal a szerző az 1936, évi cesenai kiállításra, ahol újabb kísérletek történtek, hogy a papír anyagát kender fölhasználásával állítsák elő, s ez a törekvés újabb lépést jelent a külföldi termékek kiküszöbölése terén is. Végezetül utal még 1895-ben írt intelmeire, melyekben már hangsúlyozta az állami beavatkozás szükségességét. Loevinson cikke után Testi az írás-anyagok kérdésének irodalmáról * 12 oldalra terjedő bibliográfiát ad, Hangsúlyozza, hogy a kérdés főként a kémia hatáskörébe tartozik; ennek feladata megállapítani, hogy milyen összetételű anyag alkalmas papírgyártásra. A tinták közül alkalmasnak csak az ú. n, normál-tintát ismeri el, mely lényegében antracén-alizarin-tinta, de nem tartja szükségesnek az állami egyedárúság alá vonást. Fontos írásoknál szerinte nemcsak a porzó, de az itatóspapír használatát is kerülni kell és az írást a levegőn kell egyszer rűen megszárítani. Utal az általa kísérletképen bevezetett Írógépszalagra, mely különösen szén-pigmenttel van bevonva és a tapasztalat szerint jól beválik, ifj, Rónay László. KnÖpíler, J, F.: Die deutschen Archíve und die Familienforschung im neuen Reich. Blätter für deutsche Landesgeschichte. Neue Folge des Korrespondenzblattes des Gesamtvereins. 83. Jahrg, 180—195, — Németországban a nemzeti szocializmus uralomrajutásával életrekelt gyökeres fajpolitika, a fajnémet, illetve árja származás kötelező kimutatása nemcsak á helyi anyakönyvek kutatásában eredményezett és tart