Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - László József, K.: Az 1740-ben felálltott magyarországi főhadparancsnokság / 162–176. o.

168 K. LÁSZLÓ JÓZSEF akadályozása, a határőrvidékek fegyveres erejének felhasználása, várak karbantartása és helyőrségekkel való ellátása, a belső várak lerombolása, a segédfegyvernemek (tüzérség, naszádosok, hidászok, stb.) csapatainak átszervezése és elosztása, a katonalelkészi, katonaorvosi, hadbírói, hadmérnöki karok szolgálatára vonatkozó rendelkezések, a háborús és a békebeli szolgálat minden ágára kiterjedő szabályzatok (regulamentumok) szerkesztése és kiadása, a bányavárosok védelmére tett különös intézkedések, békekötések kihirdetése, a szökött katonák üldözése, magyar huszároknak más hadseregben való szolgálata és esetleges hazatérése, hadigondozásügy, kíutazásí, fegyverkiviteli, lókiviteli engedélyek megvonása, betegek, sebesültek szállítása és ellátása, zendülések leverése, rémhírterjesztők üldözése stb, — éppoly bőséges megvilágítást nyernek a főhadparanesnokság levéltári anyagában, mint a hadsereg koronkénti adminisztrációja és a honvédelmi rendszer, a hadseregszervezet fokozatos fejlődése. Az utóbbi tárgykörrel foglalkozók különösen a következő kérdésekre vonatkozólag találhatnak a Generalkommando levéltárában gazdag anyagot. Űj csapattestek (gyalog- és lovasezredek) szervezése, régiek feloszlatása, dislocatiok és helyőrségváltozások, katonai épületek (várak, kaszárnyák, raktárak) tatarozása és átalakítása, újak építése vagy vásárlása, csapatösszevonások, nyári táborok (campements), lövőszer, tüzérségi anyag tárolása, ezredtulajdonost, csapatparancsnoki, térparancsnoki, várparancsnoki kinevezések, szemlélő tábornoki állások rendszeresítése, állománykiegészítés, toborzás, őszi csapatszemlék (Musterungen), a létszámvíszonyok szabályozása, élelmezési, beszállásolásí ügyek, a polgári lakosság rovására sűrűn elkövetett visszaélések, erőszakosságok (Excessen) kivizsgálása és megtorlása, bűnügyek, fegyelmi vétségek elintézése, a várbörtönök lakóínak, a kényszermunkára ítélt katonai raboknak foglalkoztatása, a foglárok szolgálatának szabályozása, csapatoknak karhatalmi szolgálatra való kivezénylése (erre különösen két célból volt állandóan szükség: első sorban a kamara érdekeinek védelme, vagyis az adók behajtása, a csempészet megakadályozása, azután a szegénylegények, betyárok elleni küzdelem, vagyis a közbiztonsági állapotok megjavítása céljából), gyalog menetek lebonyolítása, csapatszállítás fogatok (Vorspann) igénybevételével, a posta- és futárszolgálat szabályozása,