Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.
154 EMBER GYÖZÖ jának fontosabb fázisait: 1. katonai szállítások, fuvarok,, 2. katonai ügyek általában, 3, rendes és rendkívüli hadiadó, katonai kihágások elszámolása, 4. számvevő bizottság ügyei, 5. a győri püspökség gondnokságát intéző bízottság ügyei, 6. lelkészpénztárí bizottság ügyei, 7. kegyesalapítványí bizottság ügyei, 8. vallásügyi bizottság ügyei, 9. nemességvizsgáló bizottság ügyei, 10. vámügyi bizottság ügyei, 11. egészségügyi bizottság ügyei, 12. gazdaságügyí bizottság ügyei, 13. zsidók türelmi taxáját intéző bizottság ügyei, 14. könyvvizsgálat, 15, perek kivonatai, 16. újpolgárok jegyzékei, 17. iparosok és keresztény kereskedők, 18. török és görög kereskedők, 19. vegyes ügyek, 20, félretett ügyek. Az egyes csoportokon belül megtartották a korábbi rendszert, azaz a tanácsülések napi kelte alatt sorszámmal jelölték meg az új ügyeket, amelyeknek tárgyát az; első rovatba írták, A másodikba az ügyben érkezett íratok megjelölését és keltét jegyezték be, a harmadikban ugyanígy tüntették fel a helytartótanácsi expeditíókat. Az index a tárgyat, a napi keltet és azon belül a sorszámot mutatta meg, A következő évbe átnyúló ügyek számára az új kézikönyvben új rovatot nyitottak, ekkor azonban még nem utaltak egyik kézikönyvben a másikra. 1757-től kezdve mindegyik tárgyi csoport elején egyszerű időrendben jegyzékbe foglalták az új ügyeket kezdő iratokat, amivel a gyorsabb áttekintést szolgálták. Az ügyintézés 1769-í reformja, amely a bizottsági rendszer helyett az előadók munkájára helyezte a súlyt, természetesen megváltoztatta a kézikönyvek beosztását is. Az 1769-i kézikönyvben még megtaláljuk a tárgyi csoportokat is, de az index már nemcsak ezekre, hanem az egyes előadók szerint vezetett csoportokra is utal, amelyekhez egyébként külön mutatót is készítettek. Minden előadó neve alatt minden új ügy számára, amelyek elintézésével az elnök megbízta, külön rovatot nyitottak. Ezek a rovatok, amelyeket 1769-ben még nem következetesen, de 1770től kezdve már rendszeresen, futó számokkal láttak el, a korábbi kézikönyvekkel megegyezően ugyancsak időrendben haladtak és két részre tagozódtak. Az egyik a. tárgyat határozta meg, a másik pedig a vonatkozó iratokat és azok dátumát jelölte meg. 1769-ben rendszerint utaltak a megfelelő tárgyi csoportra is. Ezenkívül igen sok ceruzával írt megjegyzés nyomait látjuk bennük. Ezeket ma már alig lehet elolvasni, a kiadó segédei az ügyintézés egyes ré-