Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 123 sos nyoma ennek nem maradt, A fontosabb ügyekben azonban az irodaigazgató felolvastatta őket a titkárokkai a tanácsülésen, amit neve előtt a következő formulával rendelt el: legatur ín consilío. Ha pedig minden további nélkül kiadhatóknak találta, neve elé az expediatur szót írta. Azokban az években (1733—1741), amikor az irodaigazgatói állást nem töltötték be, az iratokon nincs nyoma annak, hogy a titkárok fogalmazatait valaki felülvizsgálta volna, A felülvizsgálást ebben az időben maga a tanács végezte, melynek ülésein a titkárok a fogalmazatokat felolvasták. 1741-től kezdve azután újra kíneveztek irodaígazgatókat, akiknek jelentősége fokozatosan növekedett, s 1769-ig, kevés kivétellel, minden iratot maguk vizsgáltak felül és rendelték el letisztázásukat az irodában. 1769-ben az előadói rendszer bevezetésével a fogalmazatok átnézésében is változás állott be. Az irodaígazgató ettől kezdve elvesztette ezen a téren irányító szerepét és helyébe az egyes előadók, illetve maga a tanács elnöke lépett. A titkárok ettől kezdve a fogalmazatokat az irodán keresztül az előadó tanácsosokhoz, a számvevők pedig a számvevő bizottság elnökéhez küldöttek, akik azokat átnézték és átjavították, amit a fogalmazók neve alatt a következőképpen fejeztek ki: év, hó, nap, revisus per consílíaríum (per praesídem, vagy per consílíarium rationariae) N. Végső fokon pedig valamennyi fogalmazat a tanács elnöke elé került. Albert herceg egyszerűen az exped. (= expediatur) kifejezéssel adta meg a kiadásra az engedélyt, ha pedig az elnöki székben valamelyik tanácsos helyettesítette, az expediat. rövidítést alkalmazta, s utána nevét, olykor a dátumot is odaírta.

44 A felülvizsgálaton átment és kíadhatónak minősített fogalmazatokat az irodaígazgató, illetve 1769 óta a tanács elnöke visszaküldte az irodába, ahol további sorsukról a kiadó gondoskodott. A tisztázatot az elnök, az irodaigazgató (1769 óta az előadó) és az a titkár írta alá, aki a fogalmazatot elkészítette. Az ügyirattal kapcsolatos többi cselekmény, részint még a fogalmazat elkészülte, sőt 1769-től kezdve a tanácsülésen történt bemutatása előtt, részint pedig a letisztázásí és kiadási engedély megadása után, már nem a tanács előtt, illetve nem a tanácsban jelenlévők közreműködésével, hanem a segédhivatalokban 44 Az 1769-i rendeleteket 1. Htt.-i lvt, A 2320. raktári sz. a.