Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

122 EMBER GYŐZŐ azokat a fogalmazatokat, amelyekkel aznap elkészültek, az iratjegyzékek kíséretében d. u. 3 óráig juttassák el az. irodába. Innen azokat azonnal átküldték felülvizsgálatra az előadó tanácsosokhoz, illetve a számvevő által készítetteket a számvevő bizottság elnökéhez. Az előadók az átnézett titkári fogalmazatokat azokkal együtt, amelyeket maguk fogalmaztak, s amelyekről szintén iratjegyzéket készítettek, még aznap d, u. 4 óráig visszajuttatták az irodába, ahonnan azokat az iroda bezárása után az elnök lakására vitték. A fogalmazatok külső formáján is változtatott az 1769-i utasítás. A belső lap tetejére annak a tanácsülésnek a napját vezették a fogalmazók, amelyik a kérdéses határozatot hozta. Olykor azt is feltüntették, hogy a határozat milyen királyi leirat alapján született meg. A baloldali hasábon röviden megjelölték a címzettet, a jobboldalin pedig utaltak a megszólításra, amit az írnokok a címkönyvek alapján írtak a tisztázatba. Ezután a szöveg következett, mégpedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően a jobboldali hasábon, míg a baloldali a javítások és a hivatalos feljegyzések számára üresen maradt. A szöveg végén újra csak utaltak az üdvözlő formulára, amit az írnokok állítottak ki. A keletet már legelöl megadták, így csak az aláírás volt hátra, amit azonban nem a szöveg után, hanem az üres baloldali hasáb felső részére, közvetlenül a címzett neve alá írtak a következő sorrend szerint: év, hó, nap, apposítus (t. i. conceptus) per secretarium (per ratíonum exactorem, per consilíarum) N. A keletből azonban rendszerint csak a nap számát, vagy ha megegyezett az ülésével, még azt sem tüntették fel. A külső rész jobboldalára felül az ügyírat iktatószáma és a tanácsülés kelte került. Előfordult, hogy a tartalmi kivonatot is maga a fogalmazó készítette el, ezt azonban rendszerint az irodában vezették a fogalmazatokra. A fogalmazat elkészülte után annak átnézésére került sor. Ez a feladat 1769-ig az irodaígazgató vállára nehezedett. A titkárok minden kész fogalmazatot hozzá küldöttek át, hogy azokat átnézze, átjavítsa, vagy ha egész hibásaknak találta, visszaadja nekik. Az átnézést aláírásával jelezte, azonban sohasem nevét, hanem mindig csak hivatali állását írta a fogalmazat belső részének üresen hagyott baloldali hasábjára, a következő sorrendben: kelet, revisus (visus), dírector cancellariae. Az elnök elé a fogalmazatok csak akkor kerültek, ha külön kívánta, de írá-