Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

122 EMBER GYŐZŐ azokat a fogalmazatokat, amelyekkel aznap elkészültek, az iratjegyzékek kíséretében d. u. 3 óráig juttassák el az. irodába. Innen azokat azonnal átküldték felülvizsgálatra az előadó tanácsosokhoz, illetve a számvevő által készítet­teket a számvevő bizottság elnökéhez. Az előadók az át­nézett titkári fogalmazatokat azokkal együtt, amelyeket maguk fogalmaztak, s amelyekről szintén iratjegyzéket készítettek, még aznap d, u. 4 óráig visszajuttatták az iro­dába, ahonnan azokat az iroda bezárása után az elnök lakására vitték. A fogalmazatok külső formáján is változtatott az 1769-i utasítás. A belső lap tetejére annak a tanácsülés­nek a napját vezették a fogalmazók, amelyik a kérdéses határozatot hozta. Olykor azt is feltüntették, hogy a hatá­rozat milyen királyi leirat alapján született meg. A bal­oldali hasábon röviden megjelölték a címzettet, a jobbol­dalin pedig utaltak a megszólításra, amit az írnokok a cím­könyvek alapján írtak a tisztázatba. Ezután a szöveg kö­vetkezett, mégpedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően a jobboldali hasábon, míg a baloldali a javítások és a hivata­los feljegyzések számára üresen maradt. A szöveg végén újra csak utaltak az üdvözlő formulára, amit az írnokok állítottak ki. A keletet már legelöl megadták, így csak az aláírás volt hátra, amit azonban nem a szöveg után, hanem az üres baloldali hasáb felső részére, közvetlenül a cím­zett neve alá írtak a következő sorrend szerint: év, hó, nap, apposítus (t. i. conceptus) per secretarium (per ra­tíonum exactorem, per consilíarum) N. A keletből azon­ban rendszerint csak a nap számát, vagy ha megegyezett az ülésével, még azt sem tüntették fel. A külső rész jobb­oldalára felül az ügyírat iktatószáma és a tanácsülés kelte került. Előfordult, hogy a tartalmi kivonatot is maga a fogalmazó készítette el, ezt azonban rendszerint az iro­dában vezették a fogalmazatokra. A fogalmazat elkészülte után annak átnézésére került sor. Ez a feladat 1769-ig az irodaígazgató vállára neheze­dett. A titkárok minden kész fogalmazatot hozzá küldöt­tek át, hogy azokat átnézze, átjavítsa, vagy ha egész hi­básaknak találta, visszaadja nekik. Az átnézést aláírásá­val jelezte, azonban sohasem nevét, hanem mindig csak hivatali állását írta a fogalmazat belső részének üresen hagyott baloldali hasábjára, a következő sorrendben: kelet, revisus (visus), dírector cancellariae. Az elnök elé a fo­galmazatok csak akkor kerültek, ha külön kívánta, de írá-

Next

/
Thumbnails
Contents