Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: Az iratok elhelyezése / 68–78. o.
AZ IRATOK ELHELYEZÉSE 69 azonban a kérdés pénzügyi része, a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet előteremtése. Ennek korlátozott volta rideg adottság, amellyel szembe kell néznünk s így a kivitelezésben minden tökéletes megoldásra való ígyekvésünk mellett föltétlenül számot kell vetnünk a megoldás költségeivel is és okszerűen gazdaságos eljárást követnünk, A levéltári íratok elhelyezése és az ezt szolgáló különböző technikai berendezés és felszerelés kivitelezése tulaj donképen hármas fázisú összetett folyamat, A három fázis a következő: 1. a levéltári épület, illetőleg a levéltári helyiségek építése; 2, az íratok őrzésére szolgáló helyiségek berendezése s végül 3, maga a szó szűkebb értelmében vett elhelyezés: az egyes íratdaraboknak állványozási (felállítási) egységekbe való összefogása, borítékolása és elraktározó felállítása, A három fázis a lehető legszorosabban összefügg egymással, mert a történetesen választott, vagy éppen meglévő megoldásban egyik a másikát kölcsönösen meghatározza és megköveteli az egymással való összeegyeztetést. Különösen áll ez az utolsó fázisra, az iratok állványozására, amely másként és másként alakul a szerint, hogy a levéltári helyiségek építkezése ós belső berendezése menynyiben felel meg az ideális követelményeknek, illetőleg minő fogyatékosságaikkal kell számotvetnünk és azok kiküszöbölésére vagy legalább enyhítésére az íratok borítékolásánál és állványozásánál törekednünk, A valóságos konkrét megoldás tehát a fennálló adottságok szerint mindenkor bizonyos eltéréseket, megalkuvásokat mutat s így az íratfelállítás módjának, technikai kivitelezésének meghatározásában csak általános útmutató irányelvek leszögezésére szorítkozhatunk, föltételezve, hogy a levéltári épület és a helyiségek berendezése mindenben megfelel a követelményeknek. Az íratok felállítása technikai vonatkozásban kettős feladat: az egyik az egyes iratoknak összefogása felállítási egységekbe és e felállítási egységek formájának megválasztása, a másik pedig az egyes íratdaraboknak a felállítási egységekben való elhelyezése. A felállítási egységek formája igen különböző. Az általánosan előforduló formák: a láda vagy fiók, a doboz (papír-, fa-, vagy bádoganyagból), a csomó (fasciculus), az iratmappa, a hengeralakú tok és a kötet. Magukat az egyes iratokat pedig a felállítási egységekben elhelyezhetjük egyszerűen az egyes daraboknak minden különösebb