Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A levéltár adminisztrációja / 37–44. o.

44 KOVÁCS L.: A LEVÉLTÁR ADMINISZTRÁCIÓJA nak elő. A vármegyei levéltárak ilyen sajátos feladatairól Schneider Miklós Fehér megye főlevéltárnoka tájékoztatott minket.

1 Egyeseket ezen sajátos feladatok közül egyenesen jogszabályok írnak elő és írnak körül. Legtöbbjét azonban csak a nélkül hárította a levéltárnokra hatósága, hogy ellátásának mikéntjét pontosan szabályozta volna. Ilyen különleges, sajátos feladatok a városi levéltárakat s még inkább az egyházi, testületi és más levéltárakat is terhelik, ezekre azonban ki nem terjeszkedhetvén, általánosságban csupán azt jegyezhetem meg, hogy a munkálatok ellátásában kívánatos jól átgondolt, az utódra is átörökíthető rendszert teremteni, nehogy a levéltárnok változása mindannyiszor e feladatok ellátása rendszerének változását is jelentse. A levéltár adminisztrációjának nagy hátrányára szolgál az, hogy a levéltárnok igen gyakran saját adminisztrációs munkáján kívül más adminisztrációs munkában is kénytelen résztvenni, A legkevesebb kifogást még az ellen támaszthatjuk, ha a levéltárnokra nehezedik az irattár vezetése és ellátása, mert ennek munkája még a levéltárral rokon területen mozog, sőt a levéltárnak és irattárnak ez a kapcsolata gyümölcsöző lehet, mert az irattár tulajdonkép csupán az iratoknak egy átmeneti állomása. Elvileg minden írat levéltárérett, amikor ügye lezáródott. Csupán technikai okok tartóztatják fel az iratot levéltárba vezető pályáján s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez az átmeneti állomás sok hátrányt és kárt is idézhet elő. Ezeket a hátrányokat és veszélyeket csökkenteni közvetlenül módja nyílik a levéltárnoknak ott, ahol az irattár is felügyelete alatt áll. Vannak azonban a levéltárnokra hárított munkák és feladatok közt olyanok is, melyek a levéltárral semmi közösségben nincsenek. Vidéki törvényhatósági levéltáraknál például gyakran előfordul, hogy a levéltárnok valamely közigazgatási csoportban előadói szolgálatot teljesít vagy más alkalmi munkákat végez, például nyilvántartásokat vezet, összeírásokat készít, stb. A levéltárnoknak a munkaterületéről való ily elvonása előbb-utóbb megbosszulja magát a levéltáron. Ezen a visszás helyzeten leginkább csak az segítene, ha a levéltárnok kulturális hivatása és a levél tárnoktól egész munkaerejét kívánó feladata köztudattá lenne s e téren a testületi érdekeket is szolgálni kívánó egyesületünk működése remélhetőleg hasznos gyümölcsöket fog teremni. Kovács Lajos. 1 A vármegyei levéltárnok ügyköre. Lev. Közi. 1930. 112—121, L