Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Klein Gáspár: Schiaparelli, Luigi: Note Paleographie. Firenze, 1932. / 330–332. o.

330 IRODALOM vei, amikor már míssilesek mellett mind gyakoribbá válnak a magyarnyelvű jogbiztosító okiratok is, egyre nagyobb lesz a latínísmus hatása, mely a formák, jogi kifejezések eredeti latin nyelven történt átvételében nyilvánul meg. A formuláknak e mellett egy másirányú fejlődése is megállapítható. Hosszabbakká, terjengősebbekké, díszesebbekké és bőbeszédűvé válnak, a mellett szinte értelmi egybekapcsolódás nélkül elkülönülnek a szövegtől. Ezt a fejlődést, a magyar stílus ornamentizálódásának okát eddig a török oklevélstílusnak a „tyatók" működésén keresztül ható sajátosságára vezették vissza, a szerző azonban Lampert Géza megállapítása után a barokk szellem korai megnyilatkozásának tartja. írásbeliségünk tárgyalt korszaka olyan, hogy abban a felmerülő kérdések egész sorozatát kellett tárgyalni, így az írásbeliség XV. század végi kezdetének indító okai mellett a kezdetnek a nyugathoz viszonyított kései okát is, továbbá a ható tényezőket, a fejlődés irányának és menetének kérdését. Sok probléma, irodalom-, művelődéstörténeti és — a fejlődés belső menetét tekintve —, oklevéltan! kérdés van tisztázva és helyesen, ebben a nagy tárgykörhöz viszonyítva szűk kis dolgozatban. A XVL század negyvenes éveitől mind jobban terjedő írásbeliség vizsgálata aránylag szűk anyagon, a kiadott forrásanyag teljességén és alig egy-két, de gondosan megválasztott! különböző területekre vonatkozó levéltári forráson nyugszík

r főeredményei azonban ennek ellenére is helytállók, fedik a fejlődésnek művelődési, politikai és társadalmi okokban gyökerező menetét, úgyhogy a szerző munkája a további kutatás számára a problémák felvetése, és megítélése, továbbá módszertani tekintetben helyesen megalapozott kiindulópontot nyújt. . - Fekete Nagy Antal. Schíaparellí, Ltiigí; Note Paleografíche. Firenze, 1932. 8°, 29 1. és 2 tábla, — A meroving írással Mabillon óta, kitől az elnevezés ered, csaknem minden írástörténész foglalkozott, de kitértek rá a diplomatikusuk is (pl. Giry, vagy Bresslau). Bár Traube állást foglalt az elnevezés ellen,

1 Delísle nyomán a terminus technikus általános lett és meghonosodott, úgyhogy a legújabb munkák is, mint pl. Bretholz, vagy Stefens művei is így nevezik.

2 Az eddigi munkák nyomán elterjedt nézet ellen és az írásra vonatkozó véleménykülönbségek tisztázására Schíaparellí, ki eddig is a különböző írásfajok kialakulását külön tanulmányban igyekezett tisztázni,

3 a nemzeti írások sorába 1 Vorlesungen und Abhandlungen II, 24. 3. jegyzet. 2 Lateinische Paleographíe. IL Aufl. Steffens Lateinische Paleographie. IL Aufl. Berlin, Leipzig 1929 és nem III. kiadás, mint újabban egyesek hibásan idézgetik. 3 Note paleografíche. Intorno aU'origíne della serittura curíale romána. Archívio storíco italiano ser VII. vol. VI. (1926) 165 és köv.