Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Ember Győző: Walter, Friedrich: Maria Theresia und die österreichische Zentralverwaltung. Historische Blätter, 1934. / 328

328 IRODALOM Károlyi hozzáértő vezetése alatt meg is felelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Működésének vizsgálata a kialakulóban lévő magyar hivataltörténet-kutatás feladata s ezt szívesen várjuk E, szakavatott tollából. Szabó Béla Walter, Friedrich; Maria Theresia und die österreichische Zentralverwaltung,. Historische Blätter, 1934. 3—20. 1. — W. értekezésében a Mária Terézia-kori osztrák központi kormányzattörténet fejlődésével foglalkozó nagy aktakiadásának

1 és ezen alapuló részletes tanulmányainak

2 eredményeit foglalja össze abból a szempontból, hogy a kor közigazgatási újításaiban milyen szerepe volt magának az uralkodónőnek. Megállapítja, hogy gr. Haugwítznak 1749-i reformját, amelynek lényege a rendiség háttérbeszorítása, továbbá a köz- és pénzügyigazgatás legfelső szerveinek egyesítése volt, Mária Terézia mindenben magáévá tette és az igen erős rendi oppozicióval szemben diadalra segítette. Ezzel azonban tevékenysége korántsem merült ki. Csodálatos munkakedvvel intézte az eléjekerülő ügyeket, hosszú javaslatok százait olvasta át és javította sajátkezűkig, nem egyszer teljesen megváltoztatva azokat. írásaiból nem az aktagyár elfásult munkásának képe bontakozik ki, az élet lüktet bennük, természetes ésszel és asszonyos ösztönnel oldja meg a nehézségeket olyan esetekben, amikor hivatalnokainak merev formalizmusa csődöt mondott. Munkakedve uralkodásának második felében sem lankadt, bár tagadhatatlan, hogy szeretett férjének halála, fiának önálló elgondolásai leverőén hatottak rá. A 60-as évektől kezdve hg. Kaunitz befolyása alá került, akinek javaslatára 1761-ben a kormányszerveket is átalakította, a köz- és pénzügyigazgatás központi hatóságait újra különválasztotta, W. szerint ezt a lépést nem szívesen tette meg, mert Haugwitzhoz ragaszkodott, s 1765-ben Kaunitz rendszerén javítva az 1749-i reform szellemében intézkedett, W. az 1749-i „Directoríum in publícis et cameralibus" jelentőségét túlértékeli, ezzel szemben az 1761-ben felállított államtanácsot, amelynek feladata a monarchia egységes kormányzata volt, céljáttévesztett szervnek tartja. Érvelése azonban nem meggyőző, amint az sem valószínű, hogy Mária Terézia Kaunitz újításainak szükségességéről nem volt meggyőződve, ami természetesen nem zárta ki, hogy Haugwitzot korábbi érdemeiért továbbra is kegyében tartsa. Ember Győző« 1 Fellner—Kretschmayr: Die österreichische Zentralverwaltung, II/3. Ismertetését 1. a Levéltári Közlemények 1935. évi kötetében. 2 Mitteilungen des Oesterreíchíschen Instituts für Geschichtsforschung, 46, u, 47. Bd. Ismertetésüket 1. a Századok 1935. évi számaiban.