Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Ányos Lajos: Ruppersberg: Archive und Familienforschung. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der d. G. und A-vereine, Jg. 1934. / 318–322. o.

IRODALOM 319 tói megkövetelik a tiszta német, illetve árja származás kimutatását 3—4 nemzedéken át fölfelé. S megkívánják, hogy a házasodni óhajtók mentek legyenek minden testi és szellemi terheltségtől, hogy ne örököltek légyen semmi testi és lelki bajt. Hogy pedig terhelt egyének házasságkötése lehetőleg ki legyen zárva, nem elég maguknak a jegyeseknek és közvetlen szülőiknek minden terheltségtől való mentessége, hanem a további felmenőkről is (a harmadik-negyedik nemzedékig) igazolni kell ugyanezt. Vagyis nem elég a házasulandók orvosi vizsgálata, hanem megkívántatnak az elődökre vonatkozó megfelelő adatok, amelyeknek megtalálása természetesen a származástani kutatás feladata. S ebben a munkában — az előadó szerint — a német levéltárnokok föntartás nélkül való teljes közreműködésüket, a Sippenamt-okkal való együttmunkálkodást ajánlják fel. Félreérthetetlenül kimondja, hogy esetleg az egész kutatást is hajlandók vállalni. Az előadáson végig vonul s minduntalan Icifejezésre jut ez a gondolat. Pedig nehéz elképzelni, hogy a származások szünet nélkül való kutatása és a nemzedékrendí táblázatok folytonos összeállítása mellett hogyan fognak ráérni a német levéltárnokok egyéb sokkal fontosabb és tulaj donképen igazi levéltári munkásságra, mikor a 65 milliós birodalom minden jegyespárának minden tagjára (vagyis a vőlegényre is, menyasszonyra is) vonatkozólag össze kell állítani a származási táblázatot, mégpedig olyant, amely a nálunk is ismert ú, n. kamarási ősfának felel meg. Azok, akik közöttünk hivatalból kénytelenek származási táblázatok felülvizsgálásával és ellenőrzésével foglalkozni, nagyon jól tudják, milyen súlyos és hosszadalmas feladat az ősfák megbízható adataínak felkutatása és egybeállítása. Pedig a mi ősfáink megszerkesztése játék a nemzeti szocializmus által kívánt származási táblázatokhoz képest, amelyekbe a táblázaton szereplő minden ősnek nem csupán a születési, házasságkötési és elhalálozási •adatait kell bejegyezni, hanem a. gazdasági viszonyaikra, szociális helyzetükre, egészségi állapotukra és sok más körülményeikre vonatkozó adatokat is. Mi úgy érezzük, hogy, ha mi reánk rónának ilyen feladatot, minden egyéb a levéltárnoki hivatással kapcsolatos munkásságunk, amiért voltaképen e pályán vagyunk, lehetetlenné lenne téve. Egyébiránt dr. Ruppersberg előadásának tagadhatatlanul több olyan részlete van, amely föltétlenül érdekelhet minden vérbeli levéltárnokot, és több olyan eszmét vet fel, amely megfontolandónak látszik. 1. Azt mondja, hogy a német levéltárnokok már jó ideje igen magasra értékelik a genealógiát s elismerik nagy ideális és erkölcsi jelentőségét a köztörténelem szempontjából. A családkutató — akitől régente féltek — egyértékű lett az összes egyéb (tudományos jellegű búvárkodást végző) levéltári kutatókkal, s ehhez képest a levéltárnokok részéről minden lehet.séges támogatás kijut neki, Ezért a kutatás lehetőségét mindenképen meg akarják számára könnyíteni, vagyis a levéltári