Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Bottló Béla: Sabatin, Ivan: Rzeczy nowe w teorjí i praktycze porządkowania i inwentaryzacjí materjalów archiwalnych w Z. S. R. R. (A szovjetoroszországi levéltárak anyagának leltározásánál és rendezésénél alkalmazott gyakorlati és elméleti újítások) Archeion, XI. évf. 1933. / 314 - Miklós Ödön: Martens: Is het drukken van archiefínventarissewn weelde? (Fényűzés-e a levéltári katalógusok közrebocsátása?) Nederlandsch Archievenblad, 1933/34. / 314–315. o.

314 IRODALOM véltárba olvasztotta be, mert az egyesítés sok nehézséget hárít el az eredményes működés útjából. Kovács Lajos. Sabatín, Ivan: Rzeczy nowe w teorjí í praktyce porzadkowanía í ínwentaryzacjí materjaíów archíwalnych w Z. S. R, R. (A szovjetoroszországí levéltáraik anyagának leltározásánál és rendezésénél alkalmazott gyakorlati és elméleti újítások.) — Archeíon XI. évf. Warszawa 1933. 20—44. 1. Az értekezés célja az, hogy a külföld előtt ismertesse a speciális orosz viszonyok között kialakult levéltár-rendezési munkák módszereit. Ezek jellegét az ottani állapotok és igényeik gyors kielégítése szabja meg. Az orosz szovjet 1918, június 1-én kelt rendelete egységesen és általánosan rendezte az addig rendezetlen orosz levéltárügyet, A forradalom nagy pusztítást vitt végbe az orosz levéltárakban, aminek következtében az anyag 75%-a használhatatlan lett, oly mértékben, hogy még hovatartozásukat sem lehetett megállapítani. Ezek rendbehozása hosszú évtizedekre kinyúlt, ugyanekkor a levéltárakra még az a kettős feladat is hárult, hogy a kutatók mindig növekvő igényeit kielégítsék és a gazdasági átalakulás következtében felmerült elméleti problémák kidolgozásához szükséges levéltári anyagot előadják. Ha a kutatás csaík a rendezett anyagra terjedt volna ki, téves eredmények állhattak volna elő, a rendezetlen anyagban pedig lehetetlen volt a kutatás. Ezért tehát a levéltárakat előre értesíteni kellett a kutatás tárgyáról, a levéltárban azután összegyűjtötték és rendezték a tárgyra vonatkozó anyagot, majd pedig értesítést küldtek a kutatás megkezdhetéséről. Ennek az eljárásnak — nyilvánvaló — végül is csődöt kellett mondania. Újabban a levéltárrendezésí programmban két fokozatot állítottak fel. Az első célja a levéltári anyagnak oly mértékben való megfogása, hogy a további feldolgozásra alkalmassá tegye, vagyis a célr a levéltári anyagról a legkisebb munkával a legrövidebb idő alatt teljes kép szerzésének biztosítása, A második fokozat már kifejezetten tudományos igényű s itt a levéltári anyag tartalmi feldolgozására is tekintettel vannak. A szerző dolgozatában különösen ez utóbbi lefolyásának részletes előadását kapjuk meg. Bottló Béla. Martens; Is het drukkén van archíefínventaríssen weelde? (Fényűzés-e a levéltári (katalógusok közrebocsátása?), Nederlandsch Archíevenblad 1933/34, 33—41- 1. — Hollandiában az utolsó években mindinkább erősödő gazdasági krízis erős takarékosságra késztette az illetékes tényezőket az állami levéltárak anyagi dotálásában is, úgyhogy egyebek között az állami levéltárak katalógus kiadványait is időlegesen beszüntették. A takarékosság okául hivatalosan arra hivatkoztak, hogy ilyen kiadványok közérdekből nem feltétlenül szükségesek, sőt bizonyos részben fényűzés jellegűek. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a szerző s megállapítja, hogy a holland levéltárak egész sorozat