Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Csobán Endre: Pecchiai, Pio: Manuale pratico per gli archivisti delle publiche amministrazioni e degli archivi notarili. (Gyakorlati kézikönyv a közigazgatás és a közjegyzői levéltárak levéltárnokai számára) Milano, 1928. / 266–273. o.
272 IRODALOM stb. Közli a firenzei állami levéltár kutatási szabályait. Közli az olasz történeti források kiadására alakított királyi bizottság kiadási és szövegközlési szabályzatát. Közli több mint húsz nagy olasz levéltár anyagának leírását főcsoportokként. Közli a tizenkilenc állami levéltár helyiségeinek, állványainak, iratanyagának térfogatát négyzetméterekben. Legnagyobb a nápolyi levéltár 25.800 an 2 alapterületű helyiséggel, több mint 40,000 m. állványhosszúsággal. A harmadik rész rövid áttekintése a következő. Bizonyos intézkedések olasz levéltárakat illetőleg a XIV. századtól kezdve nyomozhatok. Rendszeres szabályokat azonban csak a XVII. században találunk, és pedig legelőször Savójában 1641-ben, hat évvel később Lombardiában. Ezekben a törvényekben már a levéltárak rendezésére is szabályok vannak. A fontosabb és rendszeresebb rendelkezéseket azonban Mária Terézia tette. Az olasz egység megalakulása után a nagy állami levéltárak három, sőt négy minisztérium (belügy, közoktatás, igazságügy, pénzügy) hatáskörébe kerültek. Ez a körülmény, továbbá a személyzet elégtelensége és az újításoktól való félelem egész a legújabb időkig akadályozták az olasz levéltárak rendbehozatalát. A törvények és rendeletek között egyike a legfontosabbaknak az 1911, évi október hó 2-án kelt királyi dekrétum. Ez az összes állami levéltárakat a belügyminisztérium alá rendeli A belügyminisztériumban székel az Országos Levéltári Tanács (Consiglío per gli Archívi del Regno), amelynek véleményét meg kell kérdezni a levéltárak rendezésére, kezelésére, forrásmunkák, leltárak, mutatók kiadására, a levéltárigazgatók és főfelügyelők kinevezésére, valamint a levéltári törvények és rendeletek módosítására vonatkozó ügyekben. Összesen tizenkilenc országos és hetven tartományi állami levéltár van, illetve volt a világháború előtt. A világháborúban szerzett területeken négy országos és nyolc tartományi levéltárat szerveztek. Az 1911. évi dekrétum rendelkezik az állami iratok megőrzésének módozatairól. Kimondja, hogy az állami levéltárakban őrzött iratanyag nyilvános, kivéve azokat az iratokat, amelyek bizonyos személyekre vonatkozó bizalmas adatokat tartalmaznak. Felsőbb engedéllyel azonban az ilyen aktákat is meg lehet tekinteni. Sok törvény és rendelet ismertetésével tárgyalja még Í