Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Lakó György: Arhiivinduse käsiraamat I–II. (A levéltárügy kézikönyve) Tartu, 1936. / 273–279. o.

IRODALOM 273 P. a levéltárosképző iskolák szabályzatát, az iratközlés, fényképmásolatok stb. díjait és szabályait, az oklevél ja­vító műhelyek szervezetét, a közjegyzői levéltárak felügye­letének kérdését, kezelési, íratközlési szabályait stb.,stb. Könyves zetében külön sorolja fel a régi és az úgyne­vezett modern idők munkáit. A régi irodalmat a XVIII. század végével zárja le. A tizenkilenc országos levéltárra vonatkozó irodalmat levéltáranként elkülönítve adja, P. könyve nagy segítségére szolgál az olasz levéltáro­soknak és nagy hasznára van az olasz levéltár-ügynek, mert úgyszólván minden fontos kérdésre talál felvilágosí­tást benne a kereső. Ilyen könyv nálunk is elkelne, ha esetleg szerényebb terjedelemben is. Csobán Endre. Arhíívínduse kasíraamat. I— II. (A levéltárügy kézi­könyve) Koostanud I: R. Kenkmann, O. Liiv, A, Perandí, E. Tender. Tartu, 1933. 164 1, — Koostanud II.: J. Elepson, P. Johansen, M. Kattai, R. Kenkman, O. Liiv, N. Loone, A, Perandi, Fr. Puksoo, A. Sildnik, A. Soom, T. Teder, E. Tender, J. Uluots, J. Vasár, R, Övei. Toímetanud (szer­kesztette) O. Liiv. Tartu, 1936. 233 1. Az észteknek több mint 300 éves egyetemmel büsz­kélkedő régi művelődési középpontjában, Tartuban (az­előtt Dorpat) megjelent levéltári kézikönyv sokoldalúsá­gánál, ügyes összeállításánál fogva oly országokban is fi­gyelmet érdemel, ahol ilyen munkát már felmutathat a hazai irodalom, annál inkább nálunk, ahol levéltárügyi kézikönyv még nem áll az érdeklődők rendelkezésére. Ér­deklődésünket lekötheti egyébként azért is, mert az észt levéltári viszonyok fejlődésükben itt-ott párhuzamosságot mutatnak a magyar viszonyokkal, s mert a közvélemény­nek a levéltárak mibenlétéről és céljáról való felvilágosí­tása nálunk is éppoly helyénvaló, mint Észtországban, Az észt levéltárügyi kézikönyv t. i. nem kizárólag szakemberek számára készült, hanem a nagyközönséget is meg akarja ismertetni a levéltárakkal és a levéltárüggyel. „Nálunk szélesebb körökben még egyáltalában nem tudják pontosabban, hogy voltakép mit jelent a levéltár, E szót hallva, még ma is sokan oly helyre vagy intézményre gon­dolnak, ahova mindenféle haszontalan papirost vagy ok­iratot be lehet dobni, sőt mindenféle más régi lomot is, amiből a való életnek már semminemű haszna nem lehet; sokan úgy vélekednek még ma is, hogy ebben a lomkamra­félének képzelt levéltárban a papírok és tárgyak oly rend­Levéltdri Közlemények 18

Next

/
Thumbnails
Contents