Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Lakó György: Arhiivinduse käsiraamat I–II. (A levéltárügy kézikönyve) Tartu, 1936. / 273–279. o.
IRODALOM 273 P. a levéltárosképző iskolák szabályzatát, az iratközlés, fényképmásolatok stb. díjait és szabályait, az oklevél javító műhelyek szervezetét, a közjegyzői levéltárak felügyeletének kérdését, kezelési, íratközlési szabályait stb.,stb. Könyves zetében külön sorolja fel a régi és az úgynevezett modern idők munkáit. A régi irodalmat a XVIII. század végével zárja le. A tizenkilenc országos levéltárra vonatkozó irodalmat levéltáranként elkülönítve adja, P. könyve nagy segítségére szolgál az olasz levéltárosoknak és nagy hasznára van az olasz levéltár-ügynek, mert úgyszólván minden fontos kérdésre talál felvilágosítást benne a kereső. Ilyen könyv nálunk is elkelne, ha esetleg szerényebb terjedelemben is. Csobán Endre. Arhíívínduse kasíraamat. I— II. (A levéltárügy kézikönyve) Koostanud I: R. Kenkmann, O. Liiv, A, Perandí, E. Tender. Tartu, 1933. 164 1, — Koostanud II.: J. Elepson, P. Johansen, M. Kattai, R. Kenkman, O. Liiv, N. Loone, A, Perandi, Fr. Puksoo, A. Sildnik, A. Soom, T. Teder, E. Tender, J. Uluots, J. Vasár, R, Övei. Toímetanud (szerkesztette) O. Liiv. Tartu, 1936. 233 1. Az észteknek több mint 300 éves egyetemmel büszkélkedő régi művelődési középpontjában, Tartuban (azelőtt Dorpat) megjelent levéltári kézikönyv sokoldalúságánál, ügyes összeállításánál fogva oly országokban is figyelmet érdemel, ahol ilyen munkát már felmutathat a hazai irodalom, annál inkább nálunk, ahol levéltárügyi kézikönyv még nem áll az érdeklődők rendelkezésére. Érdeklődésünket lekötheti egyébként azért is, mert az észt levéltári viszonyok fejlődésükben itt-ott párhuzamosságot mutatnak a magyar viszonyokkal, s mert a közvéleménynek a levéltárak mibenlétéről és céljáról való felvilágosítása nálunk is éppoly helyénvaló, mint Észtországban, Az észt levéltárügyi kézikönyv t. i. nem kizárólag szakemberek számára készült, hanem a nagyközönséget is meg akarja ismertetni a levéltárakkal és a levéltárüggyel. „Nálunk szélesebb körökben még egyáltalában nem tudják pontosabban, hogy voltakép mit jelent a levéltár, E szót hallva, még ma is sokan oly helyre vagy intézményre gondolnak, ahova mindenféle haszontalan papirost vagy okiratot be lehet dobni, sőt mindenféle más régi lomot is, amiből a való életnek már semminemű haszna nem lehet; sokan úgy vélekednek még ma is, hogy ebben a lomkamrafélének képzelt levéltárban a papírok és tárgyak oly rendLevéltdri Közlemények 18