Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rexa Dezső: Pest vármegye 1841. évi levéltári szabályzata / 253–260. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 255 nologicus-t — az N. alatti példány szerint, mellynek foglalatjára nézve általános szabályul csak annyi jegyeztetik meg, hogy abban a dolog velejénél egyébb ne legyen, az azonban belőle ki ne maradjon. Ha valamely tárgyban tudósítás kívántatik, a helyett: hogy a kivonatban a határozat iktattatnék, a „tudósító neve" című 5-ik rovallatba csupán az illető tisztviselő neve, vagy ha küldötségnek adatott ki, ezen szó „küldötség" iratik be; megjegyeztetvén, hogy ezen szabály csak az egy tárgyú jegyzökönyveknél használható; a több tárgyú tisztviselői, vagy hosszasabb foglalatií küldötségi tudósításokat azonban a bennek foglalt s szorgalmatosan megkülönbözendő tárgyak különféiesége szerint több pontokra osztja fel s úgy iktatja be a lajstromba, hogy az egészben előforduló kérdések minden pontot, ugyanazon egy szám alatt bekezdvén, a mutató jegyzék — index — készítésekor, első tekintettel megkülömböztethessenek. Ezen most leírt általános időszerinti lajstromból készül azután az: §. 2. Általános mutató jegyzék — index generalis, mely a keresgélés könnyítése tekintetéből betű rendre osztatik, teszi a Levéltár vitelének fő kulcsát, ugyan -azért kivált képi figyelmet kíván. Főbb szabályai ezek: a) Címszó-választás. Ezt általánosan meghatározni nem lehet, mivel egyik esetben címszóul a személyt, másikban a személyt s a dolgot is ki kell tenni. Címszó <t folyamodásokban a panaszos, a peres tárgyakban a felperes neve. Vannak azonban esetek, mellyekben ezen szabályiul a Levéltárnoknak el kell térni, például midőn valaki panasza következésében végrehajtott vizsgálat után a panaszlott ellen fenyítő vagy büntető per rendeltetik; ekkor a panaszosra nézve a tárgy megszűnvén, -a mutató jegyzék a panaszlott neve betűjével kezdetik. b) Tartalma, a tárgy szoros velejét igen röviden •érintse. c) Mi a már egyszer röviden beírt tárgyban ugyan azon esztendőben történik, azt ismét ki tenni szükségtelen, s elég a közbejött határozatok számát utánna írni, ki vévén azon esetet, ha valamelly, az előbbitől külömböző körülmény adná magát elő, például, ha azon tárgyban valamellyik Törvényhatóság kerestetnék meg; ekkor ezen körülményt maga helyén is külön ki kell tenni s számát az előbbi pont után is beírni, mint a N. •alatti példányban látható.