Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bottló Béla: A lengyel levéltárnoki tanfolyam kiadványai / 246–253. o.

248 KISEBB KÖZLEMÉNYEK lejtezésnél figyelembe kell venni a hivatalnak ügykörét, fokát, az ügyirattal kapcsolatos elévülési törvények terminusait. Nem szabad kiselejtezni az adminisztráció szempontjából fontos ügyiratokat, pl, az ügymenetre, költségvetésre, hivatali épületre, ingatlanok igazgatására, selejtezésre stb- vonatkozó ügyiratokat. Nem szabad azonban a történelmi szempontból számításba jöhető ügyiratokat sem kiselejtezni. Pár évtizeddel ezelőtt csak a politikai és hadtörténelmi szempontból használható ügyiratokat őrizték meg, mert erre terjedt csak ki a történetkutatás. Ma már azonban az állami és társadalmi élet minden megnyilvánulása, az emberi kultúra minden tényezője a történetkutatás tárgya lehet. Az általános jellegű ügyiratok közül pl, a közigazgatás szempontjából csak a törvény szövege a fontos, a történetíró előtt azonban nem bírnak kisebb fontossággal a törvény létrejöttét megelőző tárgyalások iratai, melyekből azokat a társadalmi erőket ismerjük meg, melyek a törvény létrejöttében hatottak, A személyi ügyiratoknál arra kell törekedni a selejtezésnél, hogy még akkor is, ha jelentős személyekről van szó, ne ,,pretium affectíonís" alapján ítéljünk az iratok felett, hanem csak a személyekkel kapcsolatos fontosabb ügyiratokat őrizzük meg. Az ügyiratoknak nem mindig az aláíró személye ad jelentőséget, hanem azok tartalma szempontjából kell őket megbírálni. Gyakran előfordul, hogy valamely írat bizonyos szempontból különös minősítettséggel bír, amire szintén tekintettel kell lenni. Más elbírálás alá esnek a személyi ügyiratok, amennyiben peres ügyeket, különösen, ha politikai, társadalmi vagy vallási vonatkozású pereket tartalmaznak, A honismerettel foglalkozó kutatás szintén igényekkel lép fel a selejtezésnél. Az első és másodfokú hatóságok ügyiratai ugyan állami szempontból kisebb jelentőséggel bírnak, ezeknek azonban nagyobb a helyi jelentőségük, amire szintén figyelemmel kell lenni a selejtezésnél. Ha azonban valamely hatóság iratanyaga részben vagy egészben megsemmisült, akkor az e hatósággal kapcsolatos ügyiratoknak más hatóságok iratanyagában való selejtezésénél kell fokozottabb elővigyázatossággal lenni. Az ,,A" csoportba tartoznak az állam érdeke és történelme, valamint a közigazgatás, polgárok joga és történelmi kutatások szempontjából állandó jelentőséggel bíró ügyíratok. E meghatározás alapján azután részletesen felsorolja azokat az iratfajtákat, melyek minden körülmények között megtartandók, Az egyes hatóságok iratanya-