Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.

214 BÁNRÉVY GYÖRGY rendelet és a tényleges gyakorlat közti eltérésről a város természetesen hallgat, de célozni mégis kénytelen rá, amennyiben kéri a maga díjszabásának jóváhagyását és ezt a tisztviselőknek (polgármester, bíró és jegyzők) az illető ügyekkel kapcsolatos terhes és kimerítő elfoglaltságával indokolja. Bizonyára ezért is emelte ki mindegyik tétel végén, hogy az ügykezelési díj kit illet: jegyzőt, illetve a jegyzőket, jegyzőt és kancelláriát együtt, kancellistát, írnokot, két esetben a polgármestert és egy esetben az egész tanácsot (fellebbezés esetében; ez a tétel szerepelt már az 1750. évi pesti jegyzékben, majd az 1759-es helytartótanácsi limitációban 231

). A helytartótanács nem tett megjegyzést a hivatalos előírás és a budai jegyzék közötti szembetűnő eltérésekre. Amikor 1770, augusztus 13-án kelt 3752, számú körrendeletével újólag kiadta a törvényszéki illetékek jegyzékét, annak a szabad királyi városokra vonatkozó részében egyszerűen megismételte a már 1759-ben kötelezővé tett díjszabást.

252 A felsőbb hatóságok a velük folytatott íratváltás módozatait és szabályait is előírták a városnak. Az effajta rendeletek főként az illető hatóság ügykezelésének könynyítését célozták. A helytartótanács 1770. október 25-én külön rendeletben emlékezett meg arról, hogy a beérkező jelentések, de főleg a mellékletek gyakran piszkosan és hibásan vannak leírva, úgyhogy sokszor egészen zavaros, vagy fordított az értelmük, sőt olvashatatlanok is. Ennek megelőzésére — így szól a helytartótanács rendelete — a leírást világosan és tisztán kell eszközölni, leírás után pedig figyelmesen össze kell olvasni az expedíciókat az eredeti iratokkal, illetőleg a fogalmazványokkal,

233 A helytartótanács a különálló ügyeket külön-külön ultimátumban közli a megyékkel és szabad királyi városokkal és ugyanúgy tesz jelentést az uralkodónak is. Ezzel szemben a megyék és szabad királyi városok majdnem mindig több, néha tíz ügyet is belevesznek a helytartótanácshoz intézett jelentéseikbe, ami az ügyek elkülönítésénél, szétosztásánál, jegyzőkönyvezésénél és regisztrálásánál nem csekély nehézséget okoz és jelentős késedelmet 251 V, ö. a 246. és 249. jegyzettel. 252 A nyomtatott „Schema Taxarum" a budai iratok közül hiányzik, de Pest városa levéltára megőrizte: Szfőv. Ltár, Intimata a. a. 4476, V. ö. a 249. jegyzettel, 253 Szfőv. Ltár, Loc. ant. 705.