Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Vörös Márton: A svéd levéltárügyről / 196–203. o.
200 VÖRÖS MÁRTON tal szabályzatáról. A háromezer méter hosszú óriási falak és 17 hatalmas torony romjaival híres, rózsákkal borított, egykor hatalmas és számtalanszor feldúlt, leégetett hansaváros (Észak Pompei-je), Gottland szigetével együtt, ahonnan az ősi gót rajok kiindultak, szigetfekvés miatti nehezebb megközelítési lehetősége javallottá egy ilyen külön levéltári lerakat szervezését. A további két-három törvény a magán és különleges levéltárak ügyében hozott még határozatokat, A Svédország fővárosában székelő levéltári állami intézmény (arkívinstítution) 1924, szept, 8 óta az összes általános levéltári ügyek központi hivatalává vált- Működése két főirányban halad; egyrészt a tudományos kutatások céljait szolgálni; másrészt az országos szervezéseket központilag irányítani. Az utóbbit már az országos felosztás ismertetésénél érintettük. Még csak annyit itt, hogy a központ felügyeleti joggal bír oly városi és egyházi (kyrkoarkiv) levéltárak fölött is, melyek a régi írott anyaguknak a központba történő beszállítása alól felmentést kaptak. Az állami levéltár gondoskodása révén a felügyelet kiterjed a kisebb hatósági levéltárakra is. (Ilyen részletes és generális felügyeleti jogkör nálunk a közgyűjteménnyé való nyilvánítás után eddig csak a múzeumoknál valósult meg.) Az állami levéltár anyaga. A megőrzött anyag legrégibb része eredetileg a királyi kancelláriából származik s innen fejlődött ki az intézmény azáltal, hogy a kancellária irattári anyagát folytatólagosan átadta megőrzésre. Ezek között a leglényegesebbek: államtanácsi (statsrodet) jegyzőkönyvek, melyek régebben országtanácsi (riksrodet) névvel bírtak. Királyi levelek fogalmazványai, állami irattárak (regístratur), diaríumok anyaga. Ezeket eleinte közhatóságok szerint osztották szét, de ezzel az egyidejű tartalmi kontinuitást megbontották, miért is az anyagot 1840től kezdve racionálisan minisztériumok (departementet) szerint keltezésük sorrendjében rendezték. Továbbá: jogügyi változtatások, törvényszerkesztések, külföldi követségekről szóló íratok s azok végrehajtásai, a jogi kancellária irattári anyaga, régi időkből származó birtokiratok, a kancelláriai kollégiumok és az elnökség levéltári anyaga. Mint különleges csoportok szerepelnek a következők: államjogi döntvények, parlamenti határozatok, idegen hatalmakkal kötött szerződések. Az állami levéltár sok, a kancelláriától